Kínai finanszírozású vasútfejlesztések és biztonsági aggodalmak Magyarországon
Magyarországon újabb nagy szabású vasúti beruházások tervezetei kerültek előtérbe, melyek kínai finanszírozásból és technológiával valósulhatnak meg. A Budapest-Belgrád vasútvonal után a Budapestet délről elkerülő V0 vasútvonal és a belvárost a ferihegyi repülőtérrel összekötő új vasútvonal is kínai érdekeltségű lehet.
A kínai finanszírozású vasútfejlesztések kapcsán a magyar kormányzati tisztviselők között bizonyos gyanakvás is megfogalmazódott. A VSquare oknyomozó oldal hírlevelében szereplő információk szerint a kínai térnyerés nemzetbiztonsági kockázatait a nyilvánosság előtt a magyar kormány tagadja, ám a színfalak mögött bizalmatlanság érzékelhető. Egy esetben a Lázár János által vezetett Építésügyi és Közlekedési Minisztérium tisztviselői modellvonatokat kaptak ajándékba a kínai partnerektől, amelyeket lehallgatókészülék után vizsgáltattak meg, de nem találtak semmilyen kémfelszerelést.
A Budapest-Belgrád vasútvonal beruházásának bejelentése Orbán Viktor 2014-es pekingi látogatása során történt, amely a magyar szakasz esetében 750 milliárd forintos költséggel és kínai állami hitelből finanszírozva valósul meg. A projekt titkosítása miatt azonban a megtérülés kérdése homályban marad, az Investigate Europe által közölt adatok szerint akár 979 év is szükséges lehet a beruházás megtérüléséhez.
A kínai finanszírozású vasútfejlesztések között szerepel egy magasvasútként futó gyorsvasút is, amely a ferihegyi repülőtért és a belvárost kötné össze, és a tervek szerint a Nyugati pályaudvarra, illetve egy tervezett mini-Dubaj városnegyedbe járna. A ferihegyi vasútvonal kapcsán Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón spekulációnak nevezte a sajtóban megjelent információkat, és Orbán Viktor kínai elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján sem hangzott el konkrétum a vasúti beruházásokkal kapcsolatban. Azonban Szijjártó Péter külügyminiszter bejelentette, hogy elindul a reptéri gyorsforgalmi vasút fejlesztése is, mivel jelentősen megemelkedett a légi összeköttetések száma a két ország között.
Vitézy Dávid, az LMP és főpolgármesterjelölt, a ferihegyi vasút tervét élesen bírálta, mondván, hogy őrült pazarlás lenne a kínaiakkal építeni a tömegközlekedési rendszertől elkülönített reptéri expresszvonatot.
Hszi Csin-ping kínai elnök 2009-ben, még alelnökként tett hivatalos látogatást Magyarországon, amely során tizenöt kétoldalú egyezményt írtak alá. Legutóbbi találkozójukon Orbán Viktorral 18 megállapodást írtak alá, amelyek a két ország közötti kapcsolatok erősödését célozzák, és részei a Kína által meghirdetett "Övezet és út" stratégiának. A két kormány létrehozott egy közös projektlistát, amelyen azok a beruházások szerepelnek, amelyeket közösen szeretnének végrehajtani, köztük a teherszállítást szolgáló, Budapestet elkerülő új vasúti beruházás, amelyet régen V0 néven említettek. A megállapodások között szerepel a Budapestet elkerülő vasútvonal, a ferihegyi repülőtér és a belváros közötti gyorsvasút, egy elektromos járművek töltőhálózatának fejlesztése, egy nagy kapacitású határátkelő építése Szerbiával, valamint egy olajvezeték tervezése Magyarország és Szerbia között. Emellett megkezdődött a cseresznye és az állattenyésztési anyagok exportja Kínába. A nukleáris együttműködési program is bejelentésre került, amelynek célja az atomenergia-termelés optimalizálása mindkét országban.
David Pressman amerikai nagykövet szerint a Kínával való üzletelés módja azt mutatja, hogy a magyar kormány kevéssé törődik saját maga, illetve szövetségesei biztonságával. Pressman kijelentése szerint Magyarország beépíti a problémás kínai technológiát a kritikus infrastruktúrájába, ami aggodalomra ad okot.
A Great Wall Motor kínai autógyártó várhatóan bejelentette volna első európai gyárának megépítését Pécsen Hszi Csin-ping magyarországi látogatása során, azonban ez a bejelentés nem történt meg a kínai elnök és Orbán Viktor közös sajtótájékoztatóján. Szijjártó Péter külügyminiszter később jelentette be, hogy 18 korábban megvitatott ügyben születtek megállapodások, de a gyárépítésről nem esett szó. Ehelyett Magyarország biztosította a cseresznye és az állattenyésztési anyagok exportjának lehetőségét Kínába.
