A Függetlenségvédelmi Hivatal új törvényjavaslatokat tervez

Lánczi Tamás, a Függetlenségvédelmi Hivatal elnöke Tusványoson kritizálta az ellenzéki médiát, köztük a 444-et, amiért hadviselő jellegű tudósításokat közöltek, de nem talált kifogásolnivalót a kormánypárti médiában. Szijjártó Péter orosz kitüntetésének kérdésében felvetette, vajon ez veszélyezteti-e Magyarország szuverenitását.

A Függetlenségvédelmi Hivatal új törvényjavaslatokat fog előterjeszteni a transzparencia érdekében, amelyek célja a szuverenitás védelme nemcsak az EU-val és más államokkal szemben, hanem az államoktól független szervezetek politikai nyomásgyakorlása ellen is. Lánczi Tamás egy "szuverenitási szürke zónáról" beszélt, ahol ezek a szervezetek működnek, céljuk a közbeszéd és a közhatóságok gyakorlata befolyásolása. A választásokban részt vevő egyesületek finanszírozása aggodalomra ad okot, mivel nem ugyanolyan szigorú szabályozás alá esnek, mint a politikai pártok. Javasolják, hogy ezeket az egyesületeket, amelyeket gyakran polgári szervezeteknek neveznek, "politikai nyomásgyakorló csoportokként" kellene kategorizálni.

Az igazságügyi miniszter, Tuzson Bence kritizálta az EU-t, amiért több hatalmat igyekszik magához ragadni a nemzetállamoktól, és hangsúlyozta a Függetlenségvédelmi Hivatal jelentőségét a külső befolyások elleni védekezésben. A hivatal foglalkozott már olyan kérdésekkel, mint a vakcinabeszerzés és a háborús narratívák, de a kínai kapcsolatokkal kapcsolatos ügyeket még nem tárgyalta. Tuzsonnak július 31-ig kell törvényjavaslatot kidolgoznia a politikai pártok finanszírozásának átláthatóságának növelése és a média termékeinek külföldi támogatásának nyilvánosságra hozatala érdekében. A Függetlenségvédelmi Hivatalt azzal vádolták, hogy célzottan az ellenzéki médiumokat támadja, bár a kormány tagadta, hogy korlátozná a sajtószabadságot.

A Függetlenségvédelmi Hivatal, Lánczi Tamás vezetésével, kiterjesztené hatáskörét Magyarország szuverenitásának védelmében. A Tusványosi konferencián a Függetlenségvédelmi Törvény szükségességéről folyt a vita. A résztvevők kiemelték a változó világot és a nemzeti szuverenitás elleni állandó támadásokat. A törvény célja, hogy ellensúlyozza azokat a csoportokat, amelyek a nemzeti kormányok ellen akarják érvényesíteni akaratukat. A panelisták hangsúlyozták az átláthatóság és az egyenlő feltételek fontosságát minden választásokban részt vevő szervezet számára. Megvitatták a külföldi beavatkozások elleni védekezés szükségességét és egy új kategória, a politikai nyomásgyakorló csoportok létrehozását. A Függetlenségvédelmi Hivatal nem hoz döntéseket, hanem ajánlásokat tesz. A résztvevők kritizálták az Európai Bizottság megalapozatlan vádaskodásait Magyarország ellen, és hangsúlyozták a szuverenitás védelmének fontosságát. Megvitatták a propaganda és a külföldi befolyás, beleértve Kína, Oroszország és az Egyesült Államok által jelentett kihívásokat. A résztvevők kiemelték a politikai szervezetek finanszírozásának átláthatóságának és mindenféle beavatkozás elleni védekezés fontosságát.

Lánczi Tamás szerint a szuverenitásvédelmi törvény jó, de nem elégséges, az átláthatóság növeléséhez valószínűleg új szabályokat kell hozni. Erre példaként a Transparency Internationalt hozta, amely megtagadta az együttműködést a magyar állam egyik szervezetével. Új jogszabályokat is fognak hozni, amelyek célja a külföldi adománygyűjtő oldalakon keresztül történő korlátlan pénzmozgások szabályozása. Tuzson Bence igazságügyi miniszter hozzátette, hogy vizsgálják a Szuverenitásvédelmi Hivatal jogköreinek bővítését.

A kormány jelenleg a háborús propaganda témáján dolgozik, hogy átlátható legyen a politikai pártok finanszírozása és azoknak a médiatermékeknek az átláthatósága, amik valamilyen támogatást kapnak háborús propagandára. Kósa Lajos, a Honvédelmi és Rendészeti bizottság elnöke szerint az adathalászat komoly probléma, és a mesterséges intelligenciával is foglalkoznunk kell, amit olyan biztosnak tart, mint a halált.