Kawasaki hidrogénes motorja és Japán népességcsökkenése

A Kawasaki hidrogénes motorral hajtott motorkerékpárja jelentős környezetvédelmi előrelépést jelent, miközben Japán népessége továbbra is csökken, ami komoly kihívások elé állítja az országot.

A japán gyártó, a Kawasaki bemutatta lokálisan közel zéró emissziós motorkerékpárját, amelynek első publikus bemutatóját a suzukai versenypályán tartották meg. A hidrogénnel üzemelő kétkerekű, amelynek fejlesztése tavaly márciusban kezdődött, a Ninja H2 modell 998 köbcentiméteres kompresszoros erőforrására épül, és kipufogóján javarészt víz csepeg ki, minimális CO2-kibocsátás mellett. A Kawasaki egyedi üzemanyagellátó rendszert és hidrogéntartályokat fejlesztett a motor számára, bár a tömegnövekedésről és a légellenállásról egyelőre nincsenek információk.

A gyártó szerint a hidrogénes motor nagyobb hatótávval rendelkezik és gyorsabban tölthető, mint az elektromos motorok, de a hidrogén töltőállomások száma világszerte még mindig alacsony. A Kawasaki tervei szerint az első környezettudatos kétkerekűeket a 2030-as évek elején kívánja piacra dobni. A hidrogénes belsőégésű motorok iránt a Toyota is érdeklődik, amely a GR Yaris minimális károsanyag-kibocsátású új változatát mutatta be, és üzemanyagcellás fejlesztéseket is végez.

Eközben Japán népessége továbbra is csökken, az elmúlt évben több mint 861 ezerrel, 124,885,175 főre mérséklődött. Bár a külföldi népesség 11%-kal, 330 ezerrel nőtt, így már 3,23 millióan vannak, és ez az eddigi legnagyobb éves növekedés. A külföldi lakosok aránya így 2,66 százalékra nőtt. Mind a 47 prefektúrában nőtt a külföldiek száma, de a legnagyobb növekedést Tokió produkálta 66 ezer új külföldi lakossal. A népességcsökkenés munkaerőhiányt okoz, ami különösen érzékelhető a szolgáltatási szektorban és az építőiparban. A Teikoku Databank szerint 2023-ban rekordszámú vállalat ment csődbe a munkaerőhiány miatt.

A munkaképes korú népesség aránya a teljes népességhez viszonyítva szinte változatlan maradt, köszönhetően a külföldi munkavállalók növekvő számának. Az elmúlt év során a munkavállalási korú népesség több mint 520 ezer fővel csökkent, mivel ez a demográfiai csoport tovább öregszik. Az újonnan Japánba érkezett külföldiek közül sokan a 20-as éveikben járnak, így a munkavállalási korú külföldiek csoportja tavaly óta több mint 298 ezer új taggal gyarapodott. A japán lakosságnak csak nagyjából 59 százaléka tartozik ebbe a korcsoportba, míg a külföldi lakosok több mint 85 százaléka, ami előre vetíti, hogy a külföldi munkavállalók egyre fontosabb részét fogják képezni a japán gazdaságnak. A társadalombiztosítási rendszerre nehezedő nyomás továbbra is aggodalomra ad okot, mivel kevesebb adófizetőnek kell eltartania az idősek növekvő számát. A csökkenő születésszám megfordítása érdekében a miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy az egy gyermekre jutó kormányzati támogatást Svédország szintjére emeli.