Olaf Scholz újra kancellári székért indul
„Elindulok kancellárjelöltként, hogy újra kancellár lehessek” – jelentette be Olaf Scholz szerdai sajtótájékoztatóján.
Bár a szociáldemokrata SPD még nem jelölte hivatalosan, Scholz világosan kifejtette, hogy pártjával együtt készülnek a következő parlamenti választásra. Scholz szerint az SPD egy nagyon egységes párt, és eltökéltek abban, hogy együtt induljanak és győzzenek a következő választáson.
A német kancellár a sajtótájékoztatón kapott egy kérdést, amely Joe Biden amerikai elnök döntésére utalt, aki korábban bejelentette, hogy nem indul újra az elnökválasztáson. Scholz ezt köszönettel és barátságossággal vett tudomásul, de nem adott egyértelmű választ, helyette hangsúlyozta pártja egységét és eltökéltségét a következő választási kampányban való részvételre.
A német kormány javaslatot tett a köztársasági elnöknek, Frank-Walter Steinmeiernek a következő parlamenti választás időpontjára, amely 2025. szeptember 28-ára esne. Scholz kancellárként való megtartása azonban nem lesz egyszerű feladat, tekintettel arra, hogy a szociáldemokrata-zöld-liberális koalíció támogatottsága jelenleg alacsony. A Forsa felmérése szerint az SPD 14 százalékkal harmadik helyen áll, míg a legnagyobb ellenzéki pártot, a CDU-t 31 százalék környékére mérik, és a szélsőjobboldali AfD 17 százalékkal a második helyen áll. Az európai parlamenti választáson az SPD még ennél is alacsonyabb, 13,9 százalékos eredménnyel harmadik lett.
A 2021-es választások előtt a CDU jelentős előnnyel rendelkezett, de az SPD támogatottsága a választások előtt hirtelen növekedni kezdett, miután a CDU kancellárjelöltjét, Armin Laschetet nevetve fotózták le egy tragikus árvíz helyszínén. Az SPD végül 25,7 százalékkal nyerte meg a választást, a CDU 24,2 százalékát megelőzve, és Scholz váltotta Angela Merkelt a kormány élén.
A német kormánykoalíció pártjai és a vezető ellenzéki erő, a CDU/CSU egy törvényjavaslatban megállapodtak, amely az Alkotmánybíróság megerősítését célozza. A cél az, hogy megakadályozzák a szélsőjobboldali AfD esetleges hatalomra kerülését, és annak lehetőségét, hogy támadást intézzen a testület ellen.
Az alkotmány módosításához kétharmados többségre van szükség, amelyet a négy párt együtt elér. A törvényjavaslat szerint az alkotmánybírák megválasztásával és hivatali idejével kapcsolatos törvényeket alkotmányba foglalnák, hogy ezeket is csak kétharmados többséggel lehessen megváltoztatni.
Marco Buschmann igazságügyi miniszter Magyarország és Lengyelország, valamint az izraeli igazságügyi reform példájára hivatkozva indokolta a változtatás szükségességét. Szerinte ezek az országok megmutatták, hogy a bíróságokat meg kell védeni azoktól a kormányoktól, amelyek nem hajlandók elfogadni a döntéseiket.
A javaslat értelmében az alkotmányba foglalnák a bírák hivatali idejének, életkorának és összlétszámának korlátait. A karlsruhei Alkotmánybíróság jelenleg 16 tagból áll, akiket 12 évre választanak, és nem indulhatnak újra a tisztségért. Az AfD a június 9-i európai parlamenti választásokon második helyen végzett, és több keletnémet tartományban mára a legnépszerűbb párttá vált.
A következő Bundestag-választások miatt az eredetileg szeptember 28-ára tervezett berlini maratont egy héttel előrébbhozhatják. A 2021-es választásokon a választás és a maraton egy napra esett, és a futóversenyhez szükséges lezárások miatt fennakadások voltak a szavazókörzetekben. Egyes helyeken a választást is meg kellett ismételni.
