Macron az olimpia után nevezi ki az új kormányt és támogatja a 2030-as téli olimpia pályázatát
Emmanuel Macron francia elnök bejelentette, hogy a párizsi olimpiai játékok befejezéséig nem nevez ki új kormányt, és csak azok után fogja megbízni a miniszterelnököt a kormányalakítással.
A francia államfő a France2 közszolgálati televízióban élő interjúban erősítette meg, hogy az olimpiai játékokra kell koncentrálniuk, és csak azok után fogja feladatául adni a miniszterelnök kinevezését, hogy a lehető legszélesebb körű összefogást hozza létre a cselekvésre és a stabilitás biztosítására. Macron elismerte saját tábora vereségét a választásokon, de úgy véli, egyetlen párt sem tekinthető győztesnek, és hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Tömörülés ellen összefogó pártoknak kompromisszumot kell kötniük.
A BBC szerint Macron szerint felfordulásokat okozna, ha a párizsi olimpia idején nevezné ki az új kabinetet. A baloldali politikusok azzal vádolták az elnököt, hogy megpróbálja „megsemmisíteni a parlamenti választások eredményét”. Gabriel Attal ügyvezető kormánya most a párizsi olimpia lebonyolítására fókuszál, és az ügyvivő kormány marad hivatalban, amíg az új kormányt ki nem nevezik. Attal elmondta, hogy a biztonsági erők napi mintegy 6 darab drónt szednek le Párizs légteréből, miután érvénybe lépett a dróntilalom, amely az augusztus 11-ig tartó olimpia végéig tart majd.
A francia politikai palettán jelentős változások történtek az előrehozott parlamenti választások után. Az Új Népfront (NFP), a baloldali koalíció, a legnagyobb frakciót alkotja majd a Nemzetgyűlésben, és Lucie Castets-t állították miniszterelnök-jelöltnek, aki Párizs városának pénzügyi vezetőjeként dolgozik és az École national d’administration nevű elit egyetemen végzett, mint Emmanuel Macron, de a szélesebb közvélemény számára ismeretlen. Az NFP a 577 képviselői helyből 188-at birtokol, így a legerősebb helyzetben van ahhoz, hogy jelöltet javasoljon.
Macront a baloldal által jelölt miniszterelnökről is kérdezték, de az államfő azt mondta, nem a név a kérdés, hanem az, milyen többség jöhet létre a Nemzetgyűlésben. Macron megkérdőjelezte, hogy a baloldalnak egyáltalán van-e bármilyen többsége, és hangsúlyozta, hogy képesnek kell lenniük kompromisszumokat kötni, mint minden európai demokráciában.
A baloldali pártok erőteljesen bírálták Macront, amiért nem hajlandó kinevezni jelöltjüket. A szövetségben részt vevő zöldek vezetője, Marine Tondalier szerint az elnök „teljesen elrugaszkodott a valóságtól”.
Macron a keddi interjúban azt is megindokolta, miért írta ki a nemzetgyűlési választásokat június 9-én, miután pártja megalázó vereséget szenvedett az európai parlamenti választásokon a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörüléstől. Tudatosan hozta meg ezt a döntést, mert a Nemzetgyűlés már nem hasonlított a francia társadalomra, és mert mindenki azt mondta, hogy ősszel bizalmatlansági szavazásra kerül sor a költségvetés során.
Egy ilyen Macron-ellenes szivárványkoalíció azonban már az új összetételű Nemzetgyűlésben is kibontakozni látszik. Többség híján Macron kormánya a törvényhozás megkerülésével vitte át korábban az elnök nyugdíjreformját, amely 64 évre emelte a nyugdíjkorhatárt, és amely nagy tiltakozásokat váltott ki Franciaország-szerte. Kampányában mind az Új Népfront, mind a Nemzeti Tömörülés azt ígérte, hogy visszavonják a macroni intézkedést, és ismét alacsonyabb nyugdíjkorhatárt állapítanak meg.
A baloldali radikális Engedetlen Franciaország kedden törvényjavaslatot nyújtott be a nyugdíjkorhatár 64-ről 62 évre csökkentéséről. A jobboldali radikális Nemzeti Tömörülés rögtön jelezte, hogy hajlandók támogatni a javaslatot. Az Új Népfrontnak 188, a Nemzeti Tömörülésnek és szövetségeseinek 142 mandátuma van a Nemzetgyűlésben, ami együtt bőven kiadja az abszolút többséget, ami a javaslat keresztülviteléhez kell. Több akadály is van azonban: a törvényhozás nyáron nem ülésezik, a törvény elfogadásához pedig a jobbközép többségű Szenátus jóváhagyására is szükség van.
Időközben a Nemzetgyűlésben Macronnak kisebb győzelmet sikerült aratnia, miután csütörtökön – háromkörös szavazás után – újraválasztották házelnöknek az eddigi elnököt, a Macron-féle Reneszánsz párt által jelölt Yaël Braun-Pivet-t. A Köztársasági Jobboldal – amely korábban a Köztársaságiak nevet viselte – hétfőn „törvényhozási paktumot” ajánlott, mondván, bár koalícióra senkivel nem lépnek, kívülről hajlandók támogatni azokat az erőket, amelyek elfogadják az ebben a paktumban foglaltakat. Laurent Wauquiez, a Köztársasági Jobboldal frakcióvezetője elmondta, képviselőcsoportja nem támogatna semmilyen adóemelést vagy a nyugdíjasok juttatásait gyengítő intézkedést, és kedvezően fogadná a biztonság és a közszolgáltatások növelésére irányuló javaslatokat.
Macron egyébként keddi interjújában kiemelte, hogy a migrációval és a biztonsággal kiemelten szeretne foglalkozni, ami egyértelmű üzenet az ezeket a témákat zászlajára tűző jobbközép számára. Az olimpia biztosítására mintegy 18 000 francia katonát vezényeltek ki, ebből 11 000-et a Párizs környéki Île-de-France régióba, és a megnyitó ünnepség idejére péntek este teljesen lezárják a légteret Párizs 150 kilométeres körzetében.
A francia Alpokban rendezhetik a 2030-as téli olimpiát, amennyiben minden feltétel teljesül – döntött szerdán a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tagsága. Macron elnök megerősítette Franciaország teljes elkötelezettségét, és azt ígérte, hogy a következő miniszterelnöknek feladata lesz az olimpiai garanciák aláírása és egy olimpiai törvény megalkotása. A NOB szerint a francia miniszterelnöknek október elsejéig kell aláírnia a garanciákat, melyeket a parlamentnek 2025 március elsejéig kell ratifikálnia. A Francia Alpokban eddig háromszor rendeztek téli olimpiát, és a következőt két központi régióban, Auvergne-Rhône-Alpes és Provence-Alpes-Côte-d'Azur területén tervezik megrendezni.
A francia hatóságok letartóztattak egy 40 éves orosz állampolgárt, akit azzal vádolnak, hogy szervezkedésével „destabilizálni” akarta az olimpiai játékok menetét. Az ügyészek nem árultak el több információt az ügyről. A Microsoft elemzőinek júniusi jelentése szerint Oroszország dezinformációs lejárató hadjáratot indított, amelyben egy MI által generált Tom Cruise narrálta dokumentumfilmet is bevetettek az olimpia szervezői ellen. Az NOB elnöke, Thomas Bach szerint az orosz fenyegetések és rágalmak célja a félelem keltése és az emberek kedvétől való elvétel az olimpiától. A francia rendőrség vizsgálja, hogy az oroszoknak lehetett-e közük az Eiffel-toronynál elhelyezett öt, francia trikolórral bevont koporsó lerakásához, amelyekre a „francia katonák Ukrajnában” feliratot vésték. Az ukrajnai invázió miatt Oroszországot kitiltották a 2024-es olimpiáról, de kis létszámban indulhatnak orosz sportolók a versenyen semlegesként.
Emmanuel Macron francia elnök a Nemzetközi Olimpiai Bizottság magyar tagjával, Fürjes Balázzsal is találkozott, ahol egy rövid, ám szívélyes beszélgetés során kölcsönösen sikereket kívántak egymás sportolóinak a nemsokára kezdődő olimpiai játékokon. A találkozón szóba került a 2030-as téli olimpia odaítélése Franciaországnak és a következő európai házigazdák esetleges kiválasztása a nyári játékokra 2036-ban vagy 2040-ben. Fürjes Balázs a találkozóról szólva kiemelte, hogy a beszélgetés a kölcsönös tisztelet jegyében zajlott.
