Orosz-amerikai és orosz-kínai kapcsolatok a nemzetközi színtéren
Az orosz külügyminisztérium szóvivője, Maria Zakharova szerint rendszeresen találkoznak orosz és amerikai szakértők, hogy megvitassák Ukrajna jövőjét, bár a minisztérium nem tartja ezeket a találkozókat gyakorlatiasnak az Egyesült Államok ukrajnai elfogultsága miatt. A találkozók állítólag másodlagos síkon zajlanak, ami nem hivatalos platformokat és nem kormányzati személyeket is magában foglalhat. Az Egyesült Államok, Ukrajna legnagyobb gazdasági és katonai támogatójaként, a háború kezdete óta hírszerzési megbeszéléseket és miniszteri szintű konzultációkat folytat Moszkvával.
A Kreml jelezte, hogy nyitott a konfliktus lezárásáról szóló tárgyalásokra Ukrajnával, még akkor is, ha az általuk egyébként illegitimnek tekintett Volodimir Zelenszkij hatalmon marad. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint Oroszország gyakorlati szempontból nyitott a tárgyalásokra, de előbb meg kell érteniük, hogy az ukrán fél mennyire kész erre, és mennyire van erre engedélye az ukrán félnek a "kezelőitől", utalva arra, hogy az orosz propaganda Zelenszkijt gyakran amerikai bábnak állítja be. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint Kijev kész tárgyalni Oroszországgal, amennyiben Ukrajna szuverenitását és területi integritását teljes mértékben tiszteletben tartják, bár szerinte orosz oldalról erre nem sok hajlandóság mutatkozik.
Oroszország és Kína közös járőrözést hajtott végre az északi Csendes-óceánon és az alaszkai Bering-tenger felett. Az akcióban orosz TU-95MS stratégiai bombázókat és kínai H-6 stratégiai bombázókat vetettek be. Mindkét ország állítása szerint a művelet nem irányult harmadik fél ellen. Az Észak-amerikai Légvédelmi Parancsnokság (NORAD) megerősítette, hogy a bombázók nemzetközi légtérben maradtak és nem jelentettek fenyegetést. Az eseményt Lisa Murkowski alaszkai szenátor "példátlan provokációnak" nevezte. Az orosz-ukrán konfliktus nyomán bevezetett nyugati szankciók óta Oroszország és Kína közötti kapcsolatok megerősödtek. Az Egyesült Államok aggodalmát fejezte ki az orosz-kínai együttműködés növekedése miatt az Északi-sarkvidéken, további katonai együttműködést jósolva. A Kreml szóvivője elutasította ezeket az aggodalmakat, kijelentve, hogy az orosz-kínai együttműködés hozzájárul a régió stabilitásához.
Kína nukleáris arzenáljának bővítése és modernizálása, amely jelenleg 500 fejegységet számlál és 2030-ra megkétszereződhet, aggodalmakat kelt a régióban. Dél-Koreában a lakosság több mint 70%-a úgy véli, hogy saját nukleáris fegyverarzenálra van szükségük, míg Japánban egyre többen támogatják a nukleáris megosztási tárgyalásokat, 63%-uk nyitott az ötletre. Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter figyelmeztetett, hogy Japán öt éven belül nukleáris hatalommá válhat.
Az Egyesült Államoknak üdvözölnie kellene Kína nukleáris leszerelési tárgyalásokra vonatkozó ajánlatát. Ha Peking jóhiszeműen hajlandó tárgyalni, Washingtonnak hasonlóan kellene reagálnia és törekednie kellene egy szélesebb körű fegyverzet-ellenőrzési megállapodásra. Ha szükséges, Dél-Korea és Japán nukleáris megosztási megállapodásokat fontolhat meg az Egyesült Államokkal.
A kényszerítő politikák a múltban sikeres fegyverzet-ellenőrzési tárgyalásokhoz vezettek. Az Egyesült Államok fenyegetőzhetne Dél-Korea és Japán felfegyverzésével, hogy asztalhoz kényszerítse Kínát. Egy nukleárisan felfegyverzett Japán és Dél-Korea növelheti a félreértések és balesetek kockázatát, ezzel növelve egy nukleáris katasztrófa valószínűségét.
E kockázatokkal szemben Kína engedhet az amerikai nyomásnak és komoly fegyverzet-ellenőrzési tárgyalásokba kezdhet. Ez a stratégia nem mentes a kockázatoktól, de szükséges lehet Kína ambícióinak megfékezésére a fegyverzet-ellenőrzés terén. Egy sötét nukleáris jövőkép festése Kínának végre ráveheti őket a tárgyalásokra.
