EU beavatkozás a magyar-ukrán olajvitában?

Magyarország és Szlovákia az Európai Bizottsághoz fordultak, miután Ukrajna bejelentette, hogy leállítja az orosz Lukoil olajtranzitját a Barátság kőolajvezetéken keresztül a két ország felé.

A magyar és szlovák kormányok arra kérték az Európai Bizottságot, hogy kezdjen tárgyalásokat Ukrajnával, mivel az intézkedés sérti a Brüsszel és Kijev közötti társulási megállapodást. Az Európai Bizottság szóvivője, Olof Gill a Politicónak nyilatkozva elmondta, hogy még tanulmányozzák a helyzetet, de készek támogatni a tagállamokat a megoldás megtalálásában.

Szijjártó Péter külügyminiszter szerint az ukrán döntés mind Magyarországot, mind Szlovákiát érzékenyen érinti, és válaszul Magyarország blokkolni fogja az Európai Békekeretből származó 6,5 milliárd eurós fegyverszállítási ellentételezés kifizetését, amíg Ukrajna nem oldja meg a helyzetet. Szijjártó a műsorban azt mondta, Magyarország és Szlovákia energiaellátását is „veszélybe sodorják” az ukránok, nálunk a kőolajimport 33, a szlovákoknál 40–45 százaléka származik az orosz Lukoiltól, Oroszországból és Ukrajnán keresztül.

Az ukrán intézkedés célja részben az lehetett, hogy nyomást gyakoroljon a magyar kormányra, hogy csökkentse az ukrán EU-csatlakozással és a fegyverszállítások támogatásával szembeni ellenállását. A Politico információi szerint, ha nem találnak megoldást, Magyarország energiaárak emelkedésével és áramhiánnyal nézhet szembe a közeljövőben.

Az Erste energiapiaci elemzője, Pletser Tamás a 444-nek nyilatkozva úgy véli, hogy a helyzet inkább politikai, mint olajszakmai jellegű, és bár a Mol nem kommunikálta, de valószínűleg az olaj továbbra is átfolyik a vezetéken. Múlt héten derült ki, hogy jelenleg nem szállít a Lukoil kőolajat Magyarországra Ukrajnán keresztül, de keresik a jogi megoldást a tranzit újraindítása érdekében. Fontos hangsúlyozni, hogy bár voltak téves értelmezések a magyar sajtóban, a Barátság vezeték nem állt le, és orosz olaj továbbra is érkezik Magyarországra, csak nem a Lukoiltól, hanem például a Rosznyeftytől.

A Fitch Ratings gyorselemzése szerint, bár rövid távon sikerült pótolni az ukrán szankciók miatt blokkolt Lukoil olajszállításokat, a Mol által működtetett két finomító esetén jelentős hitelkockázatokkal járhat, és közép távon jelentősen érintheti Magyarország és Szlovákia energiaellátásának biztonságát. A hitelminősítő hangsúlyozza, hogy ez nem jelent hitelminősítési eseményt, csupán a helyzet értékelését és a kockázatokra való figyelemfelhívást. A Mol hitelminősítése továbbra is „jó”, ebben alapból figyelembe vették az orosz kitettséget.

A Fitch szerint a kialakult helyzet érdemben nem befolyásolja a Mol hitelminősítői besorolását, amely BBB-, vagyis „jó”. A hitelminősítő által kiadott gyorselemzés előzménye, hogy egy ukrán elnöki rendelet szigorította az orosz Lukoilra vonatkozó szankciókat, amely így nem tudja igénybe venni az ukrán kőolajvezetékeket a Szlovákiába és Magyarországra irányuló szállítások teljesítéséhez. Magyarország orosz olajimportjának felét, teljes olajimportjának mintegy harmadát a Lukoil biztosította a Mol számára.

Szlovákia és Magyarország konzultációs eljárás, illetve annak sikertelensége esetén választott bírósági eljárás lefolytatását kezdeményezte az Európai Bizottságnál Kijevvel szemben – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági miniszter hétfőn. Pozsony és Budapest álláspontja szerint Ukrajna blokkolja Szlovákia és Magyarország kőolajellátását. Továbbá amíg Ukrajna nem oldja fel a Lukoilra vonatkozó tiltást, Magyarország blokkolni fogja az Európai Békekeret 6,5 milliárd eurós fegyverszállítási ellentételezésének kifizetését. (A pénzt egyébként nem Ukrajna, hanem az uniós tagállamok kapnák.)

Szijjártó Péter a romániai energiaügyi fórumon tárgyalt a bolgár energiaügyi miniszterrel is, aki segítséget ajánlott fel Magyarországnak a Lukoil-ügy miatt. Amennyiben szükség lenne rá, Bulgária különböző számítási módokkal képes lenne kőolajtermékeket juttatni Magyarországra, mivel közvetlen olajvezeték hiányában csak a finomított termékek terén tudnak segíteni. Szijjártó emellett jelezte, hogy Brüsszelben összeült a kereskedelempolitikai bizottság, amely a kérdést napirendre tűzte. A miniszter szerint egyes EU tagállamok továbbra is politikai álláspontot képviselnek, és próbálják mentegetni Ukrajnát, miközben az ukrán lépés sérti a magyar és szlovák energiaellátás biztonságát, valamint az EU és Ukrajna közötti társulási megállapodást.

Egy volt MOL-os szakértő, Miklós László szerint azonban az állítások, miszerint a Lukoil olajszállítmányainak leállítása energiaárrobbanást és áramhiányt okozhat, megalapozatlanok. Ő úgy véli, hogy a lengyel szakértő szeretett volna hírnevet szerezni, ezért mondott valami bombasztikusat, amit a Politiko felkapott, mert az orosz olaj vásárlása miatt negatív színben tünteti fel Magyarországot. A valóságban, ha teljesen leállna az Oroszországból érkező import, az sem okozna ellátási gondot, mivel Magyarországra évente 6 millió tonna nyersolaj érkezik, és az Adria-vezetéken keresztül 12 millió tonnát lehet szállítani, sőt, Kazahsztánból is elindult már a nyersolaj-szállítás Németországba. Tehát olaj akkor is lenne az országban, ha teljesen leállna az Oroszországból érkező import, más kérdés, hogy drágábban. De ez nem drágítaná az üzemanyagokat, hanem a MOL nyeresége lenne kisebb.

Miklós László szerint a kormányzat fő gondja az ukrán szankcióval, hogy megdrágítja a MOL számára a nyersanyag árát, mivel az orosz olaj hordónként 15 dollárral olcsóbban érkezik az országba, mint az északi-tengeri Brent, amit az állam számára közvetve évi mintegy 500 millió dolláros bevételt jelent. A Dunai Finomító számára sem jelent valódi problémát az orosz olaj kiesése, mivel hasonló minőségűt máshonnan is be lehet szerezni, egyébként pedig folyik az átalakítás, aminek a végén, 2025-re bárhonnan érkező nyersolajat fel fognak tudni dolgozni az üzemben.

Hogy Ukrajna esetlegesen nem engedélyezi a Lukoilnak a szállítást, az csak az ukránokra, a MOL-ra és a szállítókra tartozik - mondta Miklós László, a valódi okait pedig talán sosem fogjuk megismerni. A lényeg, hogy ennek sem az ellátásbiztonságra, sem az üzemanyagárakra nincs hatása.