Ukrajna külügyminisztere Kínába látogat, az EU a háború befejezését támogatja
Dmitro Kuleba, Ukrajna külügyminisztere a héten Kínába látogat, ami az első ilyen útja az orosz invázió kezdete óta, míg az EU külügyminiszterei az ukrán légvédelem megerősítését tárgyalják.
Dmitro Kuleba, Ukrajna külügyminisztere július 23. és 26. között Kínába látogat, ami az első ilyen útja Oroszország teljes körű inváziójának kezdete óta. A kínai külügyminisztérium egyelőre kevés részletet közölt a találkozóról, de Mao Ning szóvivő szerint Kuleba keddtől péntekig tartózkodik majd az ázsiai országban. Az ukrán diplomata Vang Ji külügyminiszter meghívására érkezik Pekingbe. A kijevi külügyminisztérium közleménye szerint a megbeszélések fő témája "az orosz agresszióval szembeni utak keresése és Kína lehetséges szerepe a stabil és igazságos béke elérésében" lesz. Kuleba utazása néhány héttel követi Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Peking bírálatát.
Az Európai Unió külügyminiszterei hétfői ülésükön az ukrán légvédelem megerősítését tárgyalták, Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint ez azért is fontos, mert az oroszok egy gyerekkórházat lőttek rakétákkal, közvetlenül Orbán Viktor miniszzerelnök kijevi és moszkvai látogatása után. Az ülésen először Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel tárgyaltak, majd Borrell zárt ülést kezdeményezett arról, "mi történt az elmúlt hetekben" Orbán kijevi, moszkvai és pekingi újaitól Szijjártó Péter magyar tárcavezető ENSZ-ben elmondott beszédéig.
Borrell kijelentette, hogy "teljesen elfogadhatatlan", hogy Szijjártó szerint az EU a háborút ösztönzi, hangsúlyozva, hogy az EU támogatja Ukrajnát és a háború befejezését szeretné elérni az ENSZ alapokmányának megfelelően. Az uniós külügyminiszterek ülése az egyetlen olyan tanácsi formáció, ahol nem a soros tagállam elnököl, hanem a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő vezeti az ülést. Borrell azt is fontolgatja, hogy a következő, augusztus végi nem hivatalos külügyi találkozóra rászervez egy hivatalost, és hangsúlyozta, hogy az Izraellel hamarosan tartott társulási tanács ülését is ő vezeti, nem Szijjártó.
Kuleba keleti látogatásának hátterében az állhat, hogy Kijev szeretné, ha a következő békecsúcson Oroszország és Kína képviselői is jelen legyenek. Az utazás hátterében állhat az is, hogy júniusban Kína nem vett részt az ukrajnai békéről szóló, Kijev által Svájcban szervezett csúcstalálkozón, tiltakozásul – a meg nem hívott – Oroszország távolmaradása miatt. Dimitro Kuleba keddi utazásának egyik célja, hogy a második ukrán békecsúcson – amiről az ukrán külügyminiszter Szijjártó Péterrel is egyeztetett július elején Washingtonban – már jelen legyen a keleti nagyhatalom. Az ukrán hatóságok szeretnék, hogy a következő tárgyaláson Peking mellett Moszkva is részt vegyen a következő tárgyaláson. Kuleba akkor hangsúlyozta azt is, hogy bár Kína elvi okokból nem vett részt a svájci eseményen, az ott elért eredményeket alaposan tanulmányozta és nagyra értékeli azokat. A keleti nagyhatalom nem tekinti Ukrajnát ellenséges államnak, békét akar, ezzel az állásponttal pedig “lehet dolgozni” – mondta júniusban a tárcavezető, aki a héten Pekingben folytathatja ezt a munkát a kínai kollégájával történő találkozó során.
Josep Borrell külön megbeszélést hív össze Szijjártó Péter kijelentése miatt, mely szerint az EU háborúpárti lenne. A politikus elfogadhatatlannak tartja ezt a magyar vádat, és külön megbeszélést fog kezdeményezni az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén. Az Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége által augusztus végére tervezett informális külügyi tanácsülés összehívására vonatkozó kérdésre válaszolva Borrell közölte: a miniszterek beszélni fognak a magyar kormány „elfogadhatatlan álláspontjáról” a magyar kormányfő moszkvai és a kijevi útjának vonatkozásában. „Megbeszéljük a történteket és a magyar kormány álláspontját” – fogalmazott Borrell.
Borrell beszélt arról is, hogy a tagállamoknak át kell tekinteniük, miként lehet a befektetéseket és a finanszírozást minél hasznosabban felhasználni Ukrajna megsegítésére. Kiemelte: tagországoknak segíteniük kell Kijevet, hogy mihamarabb helyre tudja állítani a megrongált villamosenergia-infrastruktúráját, valamint további légvédelmi rendszerek átadásával támogatniuk szükséges Ukrajna védekezését. Most ez a kettő a legfontosabb.
A 27 uniós tagállam közül 25 szembehelyezkedett a magyar kormánnyal Orbán Viktor „békemissziója” és az azt követő retorika kapcsán, emiatt Josep Borell, az EU külügyi főképviselője úgy döntött, hogy Budapest helyett Brüsszelbe hívja össze augusztus végére a külügy- és védelmi miniszterek informális ülését. A hétfői tanácskozáson felmerült az is, hogy a találkozó inkább Ukrajnában legyen, erről azonban a főképviselő egyedül nem dönthet, Szijjártó Péter pedig bejelentette, hogy ilyen esetben vétózni fog. Paczolay Máté külügyi szóvivő szerint 13 tagállam – köztük a nagy országok – amellett álltak ki, hogy Budapesten legyen a találkozó, ezzel szemben pedig 5 ország érvelt a budapesti helyszín ellen és nyolc tagállam mondta azt, hogy számukra ez mindegy. Paczolay állítása szerint Magyarország is azt mondta, hogy mindegy és a főképviselő döntésére bízza az ügyet, aki így a többségi véleményt figyelmen kívül hagyva jutott arra az elhatározásra, hogy nem Budapesten lesz megtartva az informális tanácskozás.
