Orbán Viktor kritizálta Ursula von der Leyen újraválasztását és az EU vezetését
Orbán Viktor a Kossuth Rádiónak adott interjúban kritizálta Ursula von der Leyen Európai Bizottsági elnöki újraválasztását, hangsúlyozva, hogy Magyarország nem támogatta őt, mivel teljesítményét gyengének ítélte az elmúlt öt évben.
Orbán Viktor kijelentette, hogy Ursula von der Leyen nem politikai ellenfél, hanem az Európai Bizottság elnökeként a miniszterelnökök által meghatározott irányvonalat kell végrehajtania. Von der Leyen 401 szavazattal újraválasztották, 284 ellenében és 15 tartózkodás mellett. Programjában a társadalmi igazságosságra, a gazdaság megerősítésére, valamint az emberek biztonságának és védelmének előmozdítására helyezte a hangsúlyt a következő öt évben. Von der Leyen egyedüli jelöltként indult a Bizottság elnöki posztjáért. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy nem támogatták újraválasztását, mivel szerinte gyenge teljesítményt nyújtott az elmúlt öt évben, és kiemelte, hogy a nemzeti választásokon kell változást elérni. Arra ösztönzött, hogy inkább azokra koncentráljanak, akik Magyarország ellen dolgoznak, mint például Manfred Weberre, az Európai Néppárt elnökére, nem pedig Von der Leyent tekinteni ellenfélnek.
Orbán Viktor továbbá kifejtette, hogy a Bizottság elnöke az adófizetők alkalmazottja, és nem politikai ellenfélként kellene tekinteni rá, hanem együttműködési partnerként és felügyelőként. Manfred Webert, az Európai Néppárt elnökét "magyar-ellenesnek" nevezte, és ismételte a kormányzati jelszavakat, amelyek szerint a brüsszeli baloldal migrációpárti, háborúpárti és genderpárti.
Orbán Viktor hangsúlyozta az Európai Unióban a jobb vezetés szükségességét, és reményét fejezte ki az EU vezetőinek összetételében bekövetkező változásra, amely jobb irányítást biztosítana. Kiemelte a "Patrióták Európáért" frakció előrehaladását, amelynek célja, hogy az év végére többséget szerezzenek. Annak ellenére, hogy előrelépés történt, egy áttörés még nem valósult meg, példaként említve Marine Le Pen Nemzeti Tömörülésének harmadik helyezését a francia parlamenti választásokon. A magyar miniszterelnök szerint a Patrióták nagy előretörést értek el, és a harmadik legnagyobb frakcióvá váltak, ám az igazi áttörésre a nemzeti választásokon kerülhet sor.
A magyar miniszterelnök az interjúban beszélt a békemisszió fontosságáról is, hangsúlyozva, hogy az állhatatosság a lényege. Orbán szerint nem elég a felek lelkére beszélni, hanem világossá kell tenni, hogy a világ békét akar, és a béketárgyalások megkezdését várják a világhatalmak. A békemisszióhoz három szereplőre van szükség: a békepárti kínaiakra, a Trump megválasztása után békepártivá váló amerikaiakra és az európaiakra. Orbán szerint az EU-ban is szükség van a belátásra, és bízik abban, hogy az amerikai elnökválasztás napján fordulat fog bekövetkezni.
A háború lezárásától Orbán a romló európai versenyképesség javulását is várja. Emlékeztetett, hogy a magyar soros elnökség központi témája a versenyképesség, és hogy novemberben Budapesten tanácsülést tartanak, ahol egy versenyképességi paktumot szeretne előterjeszteni. A háború negatív hatásai között említette, hogy kevesebb pénz jut a gazdáknak, valamint az elektromos járművekre és az infrastruktúrafejlesztésre szánt forrásokat is vissza kell vonni. Orbán szerint ha békepolitika lenne, akkor a gazdaság jobb lenne, és Magyarországon is békeköltségvetést lehetne készíteni, ami a gazdaság növekedését is megkétszerezhetné 2025-re.
