Főpolgármester-választás: újraszámlálás és törvénymódosítások
A budapesti főpolgármester-választás szoros eredménye és a jogorvoslati folyamatok után felmerült az a kérdés, hogy szükség van-e a választási eljárási törvény módosítására, amely automatikus újraszámlálást írna elő szűk szavazatkülönbség esetén.
Karácsony Gergely a június 9-i választáson 324 szavazattal győzte le Vitézy Dávidot, azonban az érvénytelen szavazatok újraszámlálása után előnye 41 szavazatra csökkent. A Kúria helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottság döntését, de az Alkotmánybíróság megsemmisítette ezt a döntést, ami a 782 ezer szavazólap újraszámlálását eredményezte. A három napig tartó számlálás után Karácsony Gergely 293 szavazattal nyerte meg a választást.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint jogos elvárás, hogy a jogszabály szabályozza az újraszámlálás körülményeit. Úgy véli, egy- vagy félszázalékosnál kisebb különbség esetén lenne értelme az automatikus újraszámlálásnak, de hangsúlyozta, hogy a kormány még nem tárgyalt a kérdésről.
Magyar György ügyvéd, a Civil Választási Bizottság elnöke szerint a választási eljárási törvény több ponton is módosításra szorul. Úgy látja, az automatikus újraszámlálásnál fontosabb kérdések is vannak, például a határidők módosítása. Javasolja, hogy a választást követő harminc nap helyett hatvan nap álljon rendelkezésre egy esetleges új választás kiírására, és a jelölteknek legalább nyolc nappal előtte kellene visszalépniük. A többletköltségeket pedig az a jelölőszervezet állná, amelynek jelöltje visszalép.
A főpolgármester-választás körüli események kapcsán felmerült, hogy a kerületi Fidesz-irodák gyűjtötték a nyilatkozatokat Vitézy Dávid fellebbezéséhez. Ezek a nyilatkozatok több mint felében valótlannak bizonyultak az újraszámlálás során. Számos szavazatszámláló biztos, akik hamisan nyilatkoztak, a Fidesz-irodában írta alá a nyilatkozatokat, vagy a Fidesztől keresték meg őket a nyilatkozattal.
Vitézy Dávid közleményében azt állította, hogy a nyilatkozatokat önkormányzati- és pártdelegáltak, ellenzékiek és kormánypártiak egyaránt írták, és a szűk határidőre tekintettel nyilatkozatmintákat küldtek ki, amelyeket módosíthattak. Azonban az Átlátszó birtokába került nyilatkozatok nem támasztják alá ezt az állítást, mivel a nyilatkozatok nagy része sablonszövegek voltak, és kerületenként változó sablonszövegekről, űrlapokról van szó, amelyre a személyes adatokat egy kipontozott helyre írták be.
A Nemzeti Választási Bizottság egyik neve elhallgatását kérő tagja szerint, ha a Fidesz-irodák gyűjtötték a hamis nyilatkozatokat, akkor a Fidesz erkölcsi felelőssége a legnagyobb, mivel ők bújtatták fel a szavazatszámlálókat a valótlan tartalmú nyilatkozatok megtételére. Az Átlátszó által felhívott szavazóbiztosok többsége arról számolt be, hogy a Fidesztől keresték meg őket, és íratták alá velük a sablonszöveget, amit Vitézyék felhasználtak a fellebbezésükhöz. Olyan szavazatszámláló biztossal is beszéltek, aki elolvasás nélkül írta alá, és olyannal is, aki nem emlékszik, hogy aláírt volna ilyesmit.
Vitézy Dávid a Facebookon is reagált az ügyre, hangsúlyozva, hogy pontosan az történt, amit és ahogy a törvény előír. „Ahogy a visszaemlékezések alapján rekonstruálni lehetett, hogy egyes szavazókörökben hibás elszámolás, jogsértés történt, ez kellő valószínűségel támasztotta alá az NVB előtt az újraszámlálást, mely végül az elvégzését követően indokoltnak is bizonyult” – írta Vitézy Dávid, és megismételte azt, amit már korábban is mondott, hogy szerinte a probléma az, hogy ilyen szoros eredménynél nem automatikus a szavazatok újraszámlálása.
