Hőségriadó hatása a vasúti közlekedésre

Tíz nap alatt több mint 10 ezer vonat késett, és közel 500 járat el sem indult a hőségriadó idején, a MÁV és a Volánbusz járatain az utasszám nem csökkent, sőt egyes járatokon növekedést is tapasztaltak.

A július 5-e és 15-e közötti időszakban, amely a hőségriadó első 10 napját jelenti, a MÁV-nál több mint 35 ezer járat indult el, ezek több mint 70 százaléka pontosan vagy legfeljebb 6 perces késéssel közlekedett. A járatok majdnem 30 százaléka, vagyis 10 500 esetben szenvedett késést, és 1,6 százalékuk, azaz 560 vonat nem indult el vagy pótlóbuszokkal helyettesítették, ebből 73 esetben volt szükség buszra, míg 487 vonat kimaradt.

A MÁV kommunikációs igazgatósága szerint a hőség miatt a vágányokban káros anyagfeszültség keletkezhet, ami sebességkorlátozás bevezetését eredményezheti a biztonságos közlekedés érdekében. Emellett a felsővezetékek megnyúlása is növeli a szakadások és áramszedőtörések kockázatát. A pótlásra legtöbbször a jármű szolgálatképtelensége miatt volt szükség, de felsővezetéki és biztosítóberendezési hiba is hátráltatta a vasúti közlekedést.

A MÁV vezérigazgató-helyettese korábban arra kérte az utasokat, hogy aki teheti, halassza el az utazását, különösen azokat, akik nehezen viselik a meleget, mivel sok szerelvény nem rendelkezik légkondicionálóval. A vasúttársaság arra is felhívta a figyelmet, hogy a régi szerelvények miatt rossz a helyzet a vonatokon, és javasolták, hogy az utasok inkább a Volánbusz járatait használják, ahol a járművek 84 százaléka klímával felszerelt.

Ennek ellenére jelentős utasszám-csökkenés nem volt tapasztalható, sőt a Volánbusz balatoni, valamint Hatvan-Gyöngyös-Eger és a főváros közötti járatain az utasszám még nőtt is. A MÁV Eger és Balaton felé tartó járatain 10-30 százalékos növekedést észleltek. A hőség okozta problémák a Balaton körüli egyvágányú vasútvonalakon különösen érzékenyen érintik a közlekedést, ahol egy esetleges hiba láncreakciót válthat ki. Az RTL hírportálja arról is beszámolt, hogy a vasúttársaság hiába jelezte az utasok felé, hogy a hőségben inkább válasszák a Volán vonatoknál nagyobb arányban klimatizált járműveit, az utasszám nem csökkent a vasúton.

Az RTL megszólaltatott egy közlekedésmérnököt is, aki nevetségesnek nevezte, hogy mindent a nagy melegre fognak. Szalma Botond szerint műszaki megoldása mindennek van, csak meg kell építeni jó minőségben, nem kell „ellopni belőle 30 százalékot”. A MÁV kommunikációs igazgatósága hangsúlyozta, hogy a huzamos idejű magas hőhatás nem kíméli a többnyire túlkoros vasúti járműveket és berendezéseket sem, amik ilyenkor könnyebben és gyakrabban meghibásodhatnak.

Vitézy Dávid, volt főpolgármester-jelölt szerint azonban a MÁV helyzete az elmúlt években látványosan romlott, és a távolsági vonatok késéseinek mértéke az adatok gyűjtése óta a legrosszabb. 2024 júniusában a magyar InterCityk 42,9 százaléka volt "pontos", azaz késett kevesebbet, mint 5 perc, tehát a távolsági vonatok 57,1 százaléka ennél többet késik. Vitézy szerint a helyzet romlásáért Lázár János közlekedési miniszternek kellene felelősséget vállalnia, mivel az InterCity-járműfejlesztési programot és a mozdonybeszerzést is ő állította le, amikor átvette a közlekedési tárca vezetését.