Az orosz Fekete-tengeri Flotta legújabb járőrhajójának tesztelése és az ukrán hadiflotta újjáépítési tervei
Az orosz Fekete-tengeri Flotta legújabb járőrhajója, a Viktor Velikij vízre bocsátása után tesztelés alatt áll, miközben Ukrajna egyik vezető hajóépítő vállalata, a Nibulon hadihajók gyártásával kívánja erősíteni az ország védelmi képességeit.
Az orosz Fekete-tengeri Flotta, amely jelentős veszteségeket szenvedett az ukrajnai háborúban, a Viktor Velikij járőrhajóval igyekszik pótolni a hiányokat. A járművet a 22160-as projekt keretében fejlesztették ki, és május 7-én bocsátották vízre. A hajó tesztelése a Balti-tengeren zajlik, bár a tervezett két vezérelhető állású hajócsavar helyett az orosz motorral és fix állású csavarral szerelt változat több csomónyi sebességet vesztett az eredeti tervekhez képest a nyugati szankciók következtében.
A Viktor Velikij sokoldalú, moduláris felépítésű, így többféle küldetésre is alkalmassá tehető, például tengeralattjáró elleni harchoz, aknaelhárításhoz vagy humanitárius missziókhoz. A hajók 94 méter hosszúak, 14 méter szélesek, 3,4 méteres merülési mélységgel rendelkeznek, vizkiszorításuk 1950 tonna, maximális sebességük pedig 30 csomó. A fegyverzetük között megtalálható egy 57 mm-es A-220M tengerészeti löveg, két 14,5 mm-es nehéz géppuska, gránátvetők, valamint potenciálisan Kalibr-NK hajó elleni rakéták és 3M24 Buk légvédelmi rakéták is.
Ukrajna részéről a Nibulon Hajóépítő és Hajójavító Hajógyár, amely évente akár tíz hajót is képes legyártani, új irányvonalat vett fel, és hadihajók gyártásával kívánja védeni az ország tengeri kikötőit. Andrij Vadaturszkij vezetésével a vállalat a mezőgazdasági és hajóépítő tevékenysége mellett kiemelt figyelmet fordít az ország védelmi képességeinek erősítésére. A Nibulon súlyosan érintett az orosz invázió következtében, és a cégvezető szerint a kikötők védelme érdekében szükség van saját hadihajók gyártására.
Az orosz Fekete-tengeri Flotta és az ukrán hadiflotta jövője egyaránt bizonytalan, de mindkét ország igyekszik erősíteni tengeri védelmi képességeit a folyamatban lévő konfliktus közepette. Ebben az összefüggésben Ukrajna, annak ellenére, hogy a háború komoly fennakadásokat okozott a gabonatermelésében és -exportjában, ezer tonna búzalisztet adományozott és szállított le a palesztin nép számára, mint a "Gabona Ukrajnából" humanitárius program első részének. Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője hangsúlyozta, hogy az adományból több mint 100 ezer palesztin családnak jut majd, és létfontosságúnak nevezte a segélyt a bizonytalan ellátástól szenvedő és éhínség fenyegette ártatlan civilek számára. Az orosz támadás miatt veszélybe került afrikai és közel-keleti országok búzaellátása is, de Ukrajna tavaly nyáron ismét használhatóvá tette a fekete-tengeri útvonalat, amelyen át gabonát exportál a távoli piacokra.
