Lukoil olajszállítási válság és Orbán Viktor moszkvai látogatása

Magyarország és Oroszország azon dolgozik, hogy újraindítsák a Lukoil PJSC olajszállításait, miután Ukrajna szigorúbb szankciókat léptetett életbe a cég ellen, ami kritikus helyzetet teremthet a magyar kőolajellátás számára.

Magyarország és Oroszország együttműködik a Lukoil olajszállításainak újraindításán, mivel a Mol Nyrt. ideiglenesen elveszítheti egyik legnagyobb beszállítóját az ukrán szankciók következtében. A Mol és az orosz olajcég jogi megoldáson dolgozik a szállítási problémákra. Szijjártó Péter külügyminiszter és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter találkozója során is szóba került a kérdés.

Ukrajna szigorított szankciói gyakorlatilag megakadályozzák a Lukoil-t abban, hogy Ukrajnát tranzitországként használja. A Mol Nyrt. a nyersolajának jelentős részét orosz szállításoktól teszi függővé, azonban a Fitch Ratings szerint 2025-től képes lesz teljes mértékben helyettesíteni azokat.

Az ukrán intézkedés kritikus helyzetet idézhet elő a Mol és a magyar kőolajellátás számára, attól függően, hogy az intézkedés ideiglenes vagy hosszú távú szigorításról van-e szó. A Lukoil jelentős részét biztosítja a Mol orosz beszerzéseinek, így a kieső mennyiséget más, részben állami tulajdonú orosz cégekkel, mint a Rosznyeft vagy a Szurgutnyeftyegaz, pótolhatják.

Amennyiben a Lukoil szállításai hosszabb ideig hiányoznának, a kormány a Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetség (MSZKSZ) biztonsági olajtartalékait is felhasználhatja a lakossági ellátás biztosítására. Magyarország az ukrajnai konfliktus ellenére is szorosabbra fűzte energetikai kapcsolatait Oroszországgal, több földgázszállítási megállapodást kötve, miután Orbán Viktor miniszterelnök mentességet kapott az EU energetikai szankciói alól.

Az ukrán szankciók régiós problémákat is okozhatnak, mivel a Druzsba vezetéken keresztül érkező orosz olaj a Mol tulajdonú szlovák finomítókba is eljut, amelyek a cseh piacot is ellátják. A Mol Nyrt. eddig nem reagált a helyzetre.

Közben Moszkvában Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint nem érkezett válasz a nyugati országoktól Orbán Viktor ukrajnai békejavaslataira. Peszkov emlékeztetett arra, hogy Lavrov és Szijjártó találkozója után a kapcsolatok folytatódnak, és a Kreml nem ért egyet Andrzej Duda lengyel elnök véleményével, miszerint Oroszország győzelme háborúhoz vezetne a Nyugattal.

Peszkov szerint voltak nyilvános válaszok is, amelyekben az európaiak próbálják elítélni Orbánt, és erősítik az eltökéltségüket, hogy katonai ügyekben segítséget nyújtsanak Ukrajnának. A Kreml-szóvivő hozzátette, hogy a harkivi invázió - szerinte „biztonsági övezet létrehozására irányuló művelet” - a sikeres befejezésig fog folytatódni, és visszautasította azt a feltételezést, hogy a határ közelében fekvő Belgorod régióban kudarcot vallottak volna az ukrán támadások visszaverésében.

Orbán Viktor miniszterelnök nemzetközi diplomáciai tevékenysége is figyelmet kapott, miután először Kijevbe látogatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökhöz, majd titokban Moszkvába repült Vlagyimir Putyinhoz. Ezt követően Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott, majd a múlt heti NATO-csúcs után Donald Trumppal fogott kezet Floridában. Orbán be nem jelentett útjaival szkepticizmust és ellenállást váltott ki az EU-tagállamok körében, moszkvai útja miatt több tagország is bojkottálja a budapesti informális találkozókat, és az uniós biztosok is távolmaradással büntetik.