Az Európai Parlament elítélte Orbán moszkvai útját, mint az EU alapszerződéseinek "szemtelen megsértését"

Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel válaszolt a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor által az EU vezetőinek írt magánlevélre, amelyben arra sürgette őket, hogy nyissanak újra diplomáciai kapcsolatokat Oroszországgal. Michel a válaszában kijelentette, hogy nem fogadhatja el Orbán állítását, miszerint háborúpárti politikát folytatnának, hiszen éppen az ellenkezőjét teszik. Hozzátette, hogy Ukrajnáról nem lehet beszélni Ukrajna nélkül, és hogy az EU következetesen törekedett egy átfogó és igazságos béke széles körű támogatásának megteremtésére, amely összhangban áll az ukrán békeformulával. Michel emlékeztetett arra is, hogy az EU ukrajnai álláspontját még júniusban erősítették meg.

Michel figyelmeztette Orbánt, hogy az EU soros elnökségét (amelyet jelenleg Magyarország tölt be) nem illeti meg az EU hivatalos képviselete a nemzetközi színtéren, és hogy Orbán nem kapott megbízatást az Európai Tanácstól, hogy az EU nevében cselekedjen.

Orbán Viktor az elmúlt két hétben négy országot látogatott meg, először Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozott Kijevben, majd Moszkvában tárgyalt az orosz elnökkel, Vlagyimir Putyinnal. Ezután Pekingbe repült, ahol Hszi Csin-ping kínai elnök fogadta. Utolsó állomása a washingtoni NATO-csúcstalálkozó volt, ahol Joe Biden amerikai elnökkel kezet fogott, de azt követően Donald Trump volt amerikai elnökkel tárgyalt.

A miniszterelnök látogatásairól szóló bejegyzések többször is tartalmazták a magyar EU-elnökség logóját, és a moszkvai találkozót követő sajtótájékoztatón Putyin elnök kijelentette, hogy úgy véli, Orbán az EU elnöksége nevében van ott, amit a magyar miniszelnök a helyszínen nem cáfolt. Ez széles körű felháborodást váltott ki az Európai Unió vezetői körében. Hétfőn az Európai Bizottság főszóvivője hivatalosan bejelentette, hogy a testület csak alacsonyabb szinten képviselteti magát a magyar elnökség által szervezett informális találkozókon, és hogy a biztosok sem utaznak majd Budapestre. Eric Mamer szerint ez a magyar elnökség indításával kapcsolatos események miatt van.

Az Európai Parlament (EP) szerdán elfogadott egy határozatot, amely támogatja Ukrajnát, és amelyben Orbán Viktor miniszterelnököt "szemtelenül megsértette az EU alapító szerződéseit és a közös külpolitikát", amikor "béke misszióra" utazott Oroszországba, röviddel Magyarország EU-elnökségének kezdete után. A dokumentum szerint ennek következményei kell, hogy legyenek. Az EP a magyar miniszterelnök állítólagos békekezdeményezéseit "lényegtelennek" ítélte, amit az is bizonyít, hogy röviddel távozása után támadás érte egy ukrán gyermekkórházat.

Az EP üdvözölte a döntést, hogy az orosz központi bank lefoglalt vagyonát Ukrajna katonai erőfeszítéseinek támogatására használják fel (a döntést a magyar kormány megkerülésével hozták, amely jelenleg a rendelkezésre álló jogi lehetőségeket vizsgálja). Az EP arra szólítja fel az EU-t és a tagállamokat, hogy növeljék a katonai segítségnyújtást, amíg és amennyiben szükség van rá.

A határozat ismételten hangsúlyozza az EP folyamatos támogatását Ukrajna függetlenségéhez, szuverenitásához és területi integritásához nemzetközi elismert határain belül (azaz a 2014-ben Oroszország által annektált Krímnek vissza kell térnie). A testület arra is felszólítja az Európai Uniót, hogy tartsa meg és bővítse az Oroszország és Fehéroroszország elleni szankciókat (Ezekről a döntésekről, mint az eddigi 14 csomagnál, egyhangúlag döntenek a tagállamok).

A Tisza Párt és a Mi Hazánk képviselői most már jelen vannak az EP-ben, utóbbi a Nemzetek Európája csoportjához, míg a Fidesz-KDNP a Patrióták Európájáért csoportjához csatlakozott. A végső szavazás nem utalt arra, hogy a jobboldali képviselők számának növekedése jelentősen oroszbaráttá tette volna a testületet. A javaslat 495 igen szavazatot kapott, 137 ellenében, és 47 tartózkodás mellett.

A DK képviselője, Dobrev Klára Facebook-bejegyzésében jelezte, hogy a DK képviselői teljes mértékben támogatni fogják az Ukrajnáról szóló határozatot, és hogy "a Fidesz és a Tisza képviselőinek szégyellniük kellene magukat". Többek között azt írta: "Nem fogjuk védeni Viktor Orbánt, amikor az ország ellen dolgozik. Nem fogadjuk el, hogy a nevünkben járja a világot, mint Vlagyimir Putyin ügynöke és az európai közös érdekek ellen dolgozik. Mi igennel fogunk szavazni, mert aki Ukrajna támogatása ellen szavaz, az Magyarország biztonsága és függetlensége ellen is szavaz", és hozzátette, hogy "nem akarunk újra orosz tankokat a magyar határon".

Németország csatlakozott az EU Tanácsának budapesti informális üléseinek bojkottjához, egyetlen miniszter sem utazik majd a következő hónapokban Budapestre. A Euractiv értesülései szerint a német kormány 15 minisztériumával felvette a kapcsolatot, hogy megtudja, részt vesznek-e a budapesti üléseken, de egyiküktől sem kaptak egyértelmű megerősítést vagy igent. Több minisztérium, köztük az igazságügyi és belügyminisztérium, csak egy alacsonyabb rangú államtitkárt küld az ülésekre, míg mások azt mondták, hogy a közeljövőben nem terveznek részt venni a miniszteri üléseken.

Hétfőn Christian Lindner pénzügyminiszter és Cem Özdemir mezőgazdasági miniszter bejelentették, hogy fontolóra veszik a tervezett budapesti látogatásaik lemondását. Özdemir, a Zöld Párt tagja, hozzátette, hogy "nagyon alaposan megfontolja", hogy utazik-e a találkozóra. Hétfőn az Európai Bizottság is bejelentette, hogy a biztosok nem vesznek részt az informális üléseken a magyar EU-elnökség ideje alatt. Egy bizottsági szóvivő szerint Ursula von der Leyen elnök, a közelmúlt fejleményei fényében úgy döntött, hogy a Bizottság csak felső szintű hivatalnokok szintjén képviselteti magát az informális Tanácsüléseken.

Korábban Svédország, Finnország, Lengyelország és a három balti állam, Észtország, Lettország és Litvánia is bejelentették, hogy kihagyják az informális üléseket Magyarország hat hónapos elnöksége alatt. Az informális Tanácsülések hagyományosan az elnökséget betöltő ország által rendezett események, és a magyar kormány vette át a stafétát július 1-jén hat hónapos időtartamra. Az ilyen üléseken nem hoznak döntéseket, így a bojkottnak nincs közvetlen gyakorlati hatása, legfeljebb figyelmeztető jelzés. Azonban a Tanács számos, Magyarországot érintő ügyben dönthet, beleértve a saját elnökségét is.