Veszélyes üzem most tádzsik vendégmunkásnak lenni Oroszországban

A közép-ázsiai országokból érkezők számára Oroszország hosszú ideig jelentette az ígéret földjét, de az ukrajnai háború és a 2024-es terrortámadás óta megváltoztak a körülmények.

A közép-ázsiai köztársaságok demográfiai és gazdasági kihívásokkal küzdenek, a népesség növekedése és az alacsony bérek miatt sokan vállalnak munkát Oroszországban, ahol a vendégmunkások a dolgozók 25 százalékát teszik ki. A régió gazdasága jelentős mértékben függ a hazautalt jövedelmektől, például Tádzsikisztán GDP-jének több mint felét a külföldről érkező utalások adják.

Az orosz társadalom öregedése és a gazdasági nehézségek miatt Oroszország számára is fontosak a vendégmunkások, de a 2024-es terrortámadás után megnőtt a bevándorló-ellenesség és a hatóságok is szigorúbban léptek fel. Több közép-ázsiai ország arra kérte állampolgárait, hogy csak halaszthatatlan esetben utazzanak Oroszországba.

Az ukrajnai háború következményeként a vendégmunkások tömegesen tértek haza, ami gazdasági veszteséget okozott a régióban. Oroszország részleges mozgósítást rendelt el, ami miatt a közép-ázsiai államok figyelmeztették polgáraikat, hogy kerüljék el a konfliktusban való részvételt. Putyin rendelete lehetővé tette a külföldiek számára is, hogy jelentkezzenek az orosz hadseregbe, ami aggodalmakat váltott ki.

A közép-ázsiai vendégmunkások egyre inkább Európa felé fordulnak, ahol a 7,8 millió külföldön dolgozó közép-ázsiai 40 százaléka vállal munkát. Németország a legnagyobb uniós befogadó, de Lengyelország, Csehország és a balti államok is népszerű célpontok. Caress Schenk, a Nazarbajev Egyetem politológiai docense szerint a migrációs útvonalak diverzifikálódtak, de sokan továbbra is Oroszországba szeretnének menni.