A hőség hatása az emberi agyra és viselkedésre

A New York Times szerint a hőség aggasztó hatással van az agyunkra, amelynek következtében tompábbá, ingerlékenyebbé és agresszívebbé válhatunk, ami jelentősen rontja kognitív képességeinket és növelheti az agresszív cselekedetek, így akár a gyilkosságok számát is.

2016 júliusában Bostonban egy hőhullám során a Harvard egyik kutatója, Jose Guillermo Cedeño Laurent kihasználta a helyzetet, hogy megvizsgálja a hőség hatását a fiatal felnőttek kognitív teljesítményére. A kutatás során 44 diák vett részt matematikai és önkontrollteszteken, amelyeket a hőhullám előtt, alatt és után végeztek el. Dr. Cedeño, aki jelenleg a Rutgers Egyetem adjunktusa, azt akarta megvizsgálni, hogy valóban immunisak vagyunk-e a hőségre. A kutatásból kiderült, hogy a magas hőmérséklet hatással van még a fiatal, egészséges egyetemistákra is, különösen azokra, akik légkondicionálás nélküli kollégiumokban laktak, ahol az éjszakai hőmérséklet átlagosan 26 fok volt. Ők jelentősen rosszabbul teljesítettek a reggeli teszteken, mint a légkondicionált szobákban lakó társaik.

További laboratóriumi vizsgálatok is hasonló eredményeket mutattak: a kognitív tesztek pontszámai csökkentek a szoba hőmérsékletének emelkedésével. Egyik vizsgálat szerint már négy fokos emelkedés 10 százalékos teljesítménycsökkenést eredményezett. Egy másik tanulmányból kiderült, hogy a tanév során minél több meleg nap volt, annál rosszabbul teljesítettek a diákok a szabványosított teszteken, különösen ha a hőmérséklet 27 fok fölé emelkedett.

A hőség és az agresszió közötti kapcsolatot először a bűnözési adatok vizsgálata során fedezték fel, amikor is a meleg napokon több gyilkosság, bántalmazás és családon belüli erőszak történt. A hőség hatására az emberek nagyobb valószínűséggel vesznek részt gyűlöletbeszédben az interneten és dudálnak a forgalomban. A reaktív agresszió jelenségét egy 2019-es kísérletben is vizsgálták, ahol a meleg szobában játszó résztvevők sokkal rosszindulatúbban viselkedtek, mint a légkondicionált helyiségben lévők.

A kutatók egyelőre nem tudják pontosan, miért válik az ember elviselhetetlenebbé a hőségben, de több elmélet is létezik. Az egyik szerint az agy erőforrásai átirányulnak a hűtés fenntartására, így kevesebb energia marad más tevékenységekre. Dr. Kimberly Meidenbauer, a Washingtoni Állami Egyetem pszichológia adjunktusa szerint, ha az összes vért és glükózt az agy azon részeire fordítjuk, amelyek a hőszabályozásra koncentrálnak, akkor kevés marad a magasabb szintű kognitív funkciókra. A meleg hatása az alvásra is jelentős, hiszen a bostoni vizsgálatban a melegebb éjszakák zavarták meg a diákok alvását, ami rosszabb teszteredményekhez vezetett. A megoldás a hőség okozta problémákra pedig az lehet, ha minél hamarabb lehűtjük magunkat.

Egy friss kutatás szerint az idősebb felnőttek alvása akkor a leghatékonyabb és legpihentetőbb, ha az éjszakai környezeti hőmérséklet 20 és 25 Celsius-fok között mozog. Az alvás hatékonysága jelentősen csökken, ha a hőmérséklet 25 fokról 30 fokra emelkedik, ami 5-10%-os csökkenést eredményezhet. Ez különösen fontos az idősek számára, akiknél az alvászavarok gyakoribbak, és a megfelelő alvás hiánya összefügg az elhízás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a szívbetegségek, a stroke és a gyakori mentális zavarok nagyobb kockázatával. Az alvás minőségének javítása érdekében kerüljük a késő esti étkezést és ivást, az alkoholfogyasztást és a koffein fogyasztását a késő esti órákban.