4500 éves sír feltárása Párizs közelében

Francia régészek egy 4500 éves kollektív sírt tártak fel Troyes városa közelében, amely új megvilágításba helyezheti az európaiak genetikai örökségét.

A Jacques Monod Intézet kutatói által felfedezett sír több ember végső nyughelye, és fontos genetikai információkat rejt magában. A sírban talált egyének genomjának vizsgálata révén a kutatók közelebb kerülhetnek az európai genom kialakulásának megértéséhez.

Az emberi genom a DNS által hordozott összes genetikai információt foglalja magában, amely az őseink történetét is tükrözi. A mai európaiak genomja több mint 40 ezer év alatt alakult ki, különböző népcsoportok keveredésével.

A sírban talált maradványok között volt egy 60 évesnél fiatalabb nő, egy 20-39 év közötti férfi, egy 4-8 éves gyermek, egy 20-39 éves nő, egy másik 20-39 éves fiatal nő, az ő újszülöttje, valamint egy 6-10 éves gyermek. Az elemzések során kiderült, hogy az utolsó három személy nem állt rokonságban a többiekkel.

A fiatal férfi genomja különösen érdekes, mivel anyai ágon a francia területekről, apai ágon pedig a Fekete-tenger környékéről származó sztyeppékről ered. A kutatók szerint ez a sír lehetőséget ad arra, hogy valós időben kövessük nyomon, hogyan került be a sztyeppei nomád népek genomja az európai populációba.

A korábbi kutatásokra támaszkodva a kutatók modellezni tudták a sztyeppei népek vándorlását, és megállapították, hogy két jelentős kereszteződési hullám zajlott le az időszámításunk előtti 3. évezredben. Az első hullám során a sztyeppei nomádok és a neolitikus földművesek keveredtek Kelet- és Közép-Európában, a második hullám pedig Nyugat-Európában történt.

A kutatók szerint a második hullám alakította ki az első igazán összeurópai kultúrát, és a sztyeppei népek Y-kromoszómája máig megtalálható a legtöbb francia férfiban, ami azt jelzi, hogy az örökítőanyaguk jelentős része beépült az európai népekbe.