Elszabadultak az európai ingatlanárak

Európa turisztikai célpontjai idén nyáron rekordszámú turistát várnak, de a helyiek egyre feszültebbek a látogatók miatt, mivel az utazók jelenléte negatív következményekkel jár.

Európa minden évben a legtöbb turistát vonzza, azonban az idei szezonban több népszerű nagyvárosban, mint például Velencében, Barcelonában, Lisszabonban, Prágában és Amszterdamban, a helyi lakosok tömegtüntetéseket szerveztek a turisták miatt. A feszültség okai hasonlóak: magas bérleti díjak, csillagászati ingatlanárak és a közszolgáltatások használatának kérdése. A lakások bérleti díjai azért emelkednek, mert a tulajdonosoknak jobban megéri rövid távon kiadni az ingatlanjaikat turistáknak, mint hosszú távú szerződésekben alacsonyabb, fix bérleti díjat beszedni a helyiektől. Az online szálláshelyfoglaló és -megosztó oldalak, mint az Airbnb, gördülékenyebbé tették a lakáskiadást, de a bérleti díjakat is felverték. A vagyonos befektetők felvásárolják a népszerű városok ingatlanjait, új szállodákat fejlesztenek, vagy Airbnb-lakásokat alakítanak ki, ezzel kínálati hiányt okozva az ingatlanpiacon, ami az árakat magasra tornázza, és társadalmi feszültségeket okoz a népszerű üdülővárosokban.

A turizmus gyakran az európai városok első számú bevételi forrása, különösen Dél-Európában. Az Európai Unió becslése szerint az iparág 12,3 millió embert foglalkoztat, ami az európai munkavállalók 6 százaléka, és az Unió éves GDP-jének körülbelül 10 százalékát teszi ki. Dél-Európában a helyi lakosok azonban nem érzékelnek sokat a turisztika rekordbevételeiből, mivel a fizetések nem emelkednek, miközben a bérleti díjak és az ingatlanárak igen.

A turisták által költött pénz nagy része nem a helyi vállalkozásoknál, hanem légitársaságoknál, nagy szállodaláncoknál, utazásszervező cégeknél és tengeri körutazásokat szervező hajózási vállalatoknál landol. A turisták hozzájárulnak a környezetszennyezéshez és értékes erőforrások, például víz fogyasztásához is.

Sok helyen a politikusok már cselekednek a feszültségek enyhítése érdekében. Amszterdam korlátozta az új szállodák építését és demarketing-kampányokkal próbálja megfékezni a buli- és drogturizmust. Lisszabonban és Palma de Mallorcán is megpróbálják korlátozni a fejlesztéseket, például nem adnak ki új engedélyeket az Airbnb-hez hasonló platformokon.

Mallorca és Amszterdam is próbálja lerázni magáról a buliváros imázsát, és kevesebb, de többet költő turistákat várnak. Azonban a luxusturizmus bátorítása szerint egyesek szerint csak tovább fokozná a vagyoni egyenlőtlenségeket.

Bizonyos európai üdülővárosok az elitizálódásra törekednek, hogy kezelni tudják a turisták által okozott nyomást. A globális turizmus fellendülésének hátterében a feltörekvő gazdaságokból származó új középosztály áll, akik többet költenek utazásra és külföldi pihenésre.

(Borítókép: Egy turizmus ellenes tüntetés Barcelonában, Spanyolországban 2024. június 19-én. Fotó: Paco Freire / SOPA Images / LightRocket / Getty Images)