Új vitát robbantott ki a magyar kormány az EU-ban a géntechnológiával módosított növényekről
Magyarország új vitát kezdeményezett az Európai Unióban a géntechnológiával módosított növények (GMO) új generációjának szabályozásáról, amelyeket a hagyományos nemesítéssel előállított növényekkel egyenértékűnek kellene tekinteni. A javaslat, amelyet az új genomikai technikákról szóló rendelet néven ismernek, könnyítene az új kategóriájú növények szabályozásán, amelyeket a jelenlegi GMO-irányelv elfogadása óta kifejlesztett új technikákkal hoznak létre.
A magyar elnökség a nemzeti küldöttek július 19-i ülésén terjesztette elő a javaslatot, amely a géntechnológiával módosított növények uniós szabályainak felülvizsgálatára irányul. Az Európai Bizottság tavaly tett javaslatot a bizonyos típusú géntechnológiával módosított növények deregulációjára, amely óta patthelyzet alakult ki a tagállamok között.
Belgium próbálkozott egy kompromisszumos megoldás kialakításával, de nem járt sikerrel, mivel továbbra is vita tárgyát képezi, hogy az új növényi termékek szabadalmaztathatók legyenek-e, ami a kritikusok szerint monopóliumokhoz vezethet és korlátozhatja a gazdálkodók választási lehetőségeit.
A génmódosítás-ellenesek üdvözölték a halasztást, amely szerintük lehetőséget ad a törvényhozóknak a kockázatértékelés szélesebb körű megvitatására, és az ANSES francia egészségügyi és élelmiszerbiztonsági szabályozó hatóság véleményének megvizsgálására, amely ellenzi az új genomikai technikával előállított termékek egyenértékű kezelését.
Magyarország azonban újra meg akarja nyitni az egyenértékűségről szóló vitát, arra hivatkozva, hogy a genetikai módosítások mértékén alapuló értékelés nem feltétlenül elegendő az új géntechnológiával módosított termékek kockázatainak megítéléséhez.
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) értékelése szerint az 1. kategóriába tartozó növények genetikai módosításai spontán vagy véletlen mutáció útján is létrejöhetnek, ezért tudományosan indokolt az ilyen növényeket a hagyományos módon nemesített növényekkel egyenértékűnek tekinteni. Ezzel szemben Eva Corral, a Greenpeace aktivistája kritizálta az EFSA álláspontját, hangsúlyozva, hogy az ellentmond más európai nemzeti ügynökségek véleményének, mint például az ANSES-nek, amelyek az új GMO-k lehetséges kockázataira figyelmeztetnek.
A dereguláció hívei az EFSA tudományos véleményét használják fel arra az érvelésre, hogy az NGT-növények nem azonosak a hagyományos GMO-kkal, amelyeknél a géneket egyik fajból a másikba ültetik át.
