Oroszok célkeresztjében a NATO hadiipari szövetségese
A NATO diplomatái szerint Oroszország állhat a legnagyobb európai fegyvergyártó cég vezetőjének meggyilkolására irányuló meghiúsult terv mögött, mivel a cég támogatást nyújt Ukrajnának.
Az Armin Papperger, a düsseldorfi székhelyű Rheinmetall vezérigazgatója elleni állítólagos összeesküvést az európai NATO-államok elleni szélesebb körű orosz szabotázs- és hibrid támadási kampány részeként kezelik a szövetség két magas rangú diplomatája szerint. Az összeesküvésről először a CNN számolt be, amit a Financial Times is megerősített.
Egy Papperger biztonságát ismerő személy szerint a cégvezető körüli intézkedések „a legmagasabb szintűek” voltak, hasonlóan Olaf Scholz német kancellár védelméhez.
Papperger elmondása szerint nem tudja megerősíteni az összeesküvés részleteit, de úgy véli, hogy a CNN jelentése, amely szerint az amerikai hírszerzés leleplezte a törekvést és riasztotta a német hatóságokat, hiteles. A német hatóságok ezután képesek voltak meghiúsítani az összeesküvést.
„Szerintem a CNN nem csak a köldökét nézi” – mondta Papperger, amikor az amerikai műsorszolgáltató történetének hitelességéről kérdezték.
A Rheinmetall vezérigazgatója 2023-ban vált a Kreml célkeresztjévé, amikor bejelentette, hogy harckocsigyárat kíván építeni Ukrajnában, amit az orosz külügyminisztérium megsemmisítéssel fenyegetett.
Az orosz szabotázsakciók számának növekedése Európában
A nyugati hírszerző szolgálatok az elmúlt hónapokban többször is figyelmeztettek, hogy Oroszország egyre több szabotázskísérletet hajt végre Európában, többek között németországi katonai támaszpontok ellen.
A szövetséges hírszerzési figyelmeztetések ellenére a német kormány a washingtoni NATO-csúcstalálkozón igyekezett lekicsinyelni a Papperger ügyét, állítják diplomaták.
A CNN jelentése szerint a merénylet egyike volt azoknak az orosz terveknek, amelyek célja az ukrán háborús erőfeszítéseket támogató védelmi ipari vezetők meggyilkolása Európa-szerte.
A 2024-es NATO-csúcs Washingtonban, amely a szervezet létrejöttének 75. évfordulóját ünnepelte, nem hozott jelentős ígéreteket vagy változtatásokat az ukrajnai háború szemszögéből. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nagyobb támogatást remélt, de a találkozón nem hangzott el lényeges ígéret. A csúcstalálkozón elhangzott, hogy Ukrajna útja a NATO felé „visszafordíthatatlan”, és több ország is légvédelmi eszközöket vagy más harcászati eszközöket ígért Kijevnek, bár ezek korábban is elhangzottak már. A jelenlegi katonai szállítmányok szintjének fenntartása mellett Ukrajna képes lehet megvédeni magát a nagyobb orosz invázió ellen, de a Nyugatnak további lépéseket kellene tennie a hosszúra nyúló véres háború megakadályozására, például nagyobb mennyiségű fegyverszállítmányok bejelentésével vagy konkrét NATO-tagság ígéretével Ukrajnának, amiről azonban a konfliktus ideje alatt nem lehet szó.
A találkozón részt vett több csendes-óceáni ország is, mintegy jelzésül az elmélyülő orosz-kínai kapcsolatokra. Az egyik fontos megállapodás szerint az Egyesült Államok közepes hatótávolságú rakétarendszereket fog telepíteni Németországba, amely átmenetileg időt nyer az európai hatalmak számára saját eszközeik kifejlesztésére.
