Növekszik az aggodalom Amerikában: egyre aktívabbak az oroszok, ez pedig súlyos veszélyt jelent
Az amerikai Defense One szerint az oroszok már most elkezdték megcélozni az egyes szavazói csoportokat az Egyesült Államokban, közelgő elnökválasztásra készülve.
Novemberben tartanak elnökválasztást Amerikában, ahol a demokrata és a republikánus jelölt között kiélezett küzdelem várható. A szakértők azonban aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy az oroszok ismételten beavatkozhatnak a választási folyamatba, megosztó tartalmak terjesztésével, amelyek alááshatják a választások integritását. Ezen felül állandó téma a különböző politikusok becsmérlése, amivel a társadalmi megosztottságot kívánják fokozni.
Az amerikai Nemzeti Hírszerzési Igazgatóság Hivatala szerint Moszkvát tekintik a 2024-es amerikai választások biztonságát fenyegető "legfőbb fenyegetésnek". A keddi sajtótájékoztatón nem nevezték meg pontosan, hogy az oroszok melyik oldal politikusait támadhatják inkább, de jelezték, hogy nem észleltek változást Oroszország preferenciáiban az elnökválasztási versenyben a korábbi választásokhoz képest, figyelembe véve az Egyesült Államok Ukrajnával kapcsolatos szerepét és az Oroszországgal szembeni tágabb értelemben vett politikát.
Különösen a billegő államokban nőtt meg a gyanús tevékenység, ahol az ukrajnai támogatással kapcsolatos narratívákat kérdőjelezik meg. Az oroszok célja, hogy Kijev ne kapjon több amerikai fegyvert, és ezzel saját érdekeiket szolgálják. Korábban Donald Trumpot, a republikánus elnökjelöltet vádolták azzal, hogy szándékosan hátráltatja a segélyszállítmányokat Ukrajnába.
A megbeszélésen szó esett arról is, hogy Kína és Irán is potenciálisan beavatkozhat a választásokba, de Pekingnek kevesebb indoka van erre, mivel mindkét politikai oldal negatívan viszonyul a keleti nagyhatalomhoz.
Az aggodalmakat fokozza, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök találkozott Donald Trump amerikai elnökjelölttel, ami különösen érzékeny időszakban, a NATO háromnapos csúcstalálkozójának zárását követően történt. Trump kritikusai közül többen is bírálták a találkozót, és volt, aki árulásnak minősítette ezt a volt elnök részéről. David Rothkopf, a The Daily Beast újságírója és politikai kommentátora szerint Trump találkozója Orbánnal a NATO-csúcstalálkozóval párhuzamosan, közvetlenül Orbán Putyinnal és Hszivel folytatott megbeszélése után, az Egyesült Államok olyan elárulása, amely a múltban kongresszusi vizsgálatokat vagy még rosszabbat eredményezett volna. Olga Lautman, a Center for European Policy Analysis (CEPA) kutatóközpont munkatársa szerint Orbán megoszthatja Trumppal az Oroszországtól és Kínától gyűjtött információkat a "terrorista Oroszország Ukrajnára vonatkozó értelmetlen tervéről". Az orosz propagandisták szerint Orbán közvetítőként működik, és üzeneteket közvetít Putyintól Trumpnak és fordítva. Az orosz állami tévé egyik műsorában már a találkozó előtt is tárgyalták Orbán Viktor és Donald Trump egyeztetéséről, és arról beszéltek, hogy szerintük a Zelenszkijjel, Putyinnal és Hszi Csin-pinggel folytatott találkozók is ezzel nyernek értelmet. A műsor szerint Trump lesz az „elsődleges haszonélvezője Orbán békemissziójának”, és hogy Putyintól is üzenetet vihet a kormányfő Donald Trumpnak.
A NATO-csúcstalálkozó nem nyújtott elég határozott biztonsági garanciákat vagy elegendő anyagi támogatást Ukrajnának az elkövetkező években. A Stratfor elemzése szerint a nyugati biztonsági szövetség közös közleménye nem tartalmazott semmilyen tervet vagy ütemtervet Ukrajna csatlakozására vonatkozóan, ehelyett csak azt állította, hogy Ukrajna NATO-tagság felé vezető útja immár „visszafordíthatatlan”. A szövetség több tagja, köztük az Egyesült Államok, Németország, Románia, Hollandia és Olaszország azt állította, hogy további stratégiai légvédelmi rendszereket biztosítanak Ukrajnának, köztük Patriotokat, továbbá több tucat taktikai légvédelmi rendszert. Emellett az amerikai, a holland és a dán kormány közölte, hogy az első F-16-os vadászgépeket hamarosan leszállítják Ukrajnának, és még a nyár folyamán repülni fognak.
A NATO-államok megállapodtak abban, hogy a szövetség parancsnoki struktúráján belül koordinálják a biztonsági segítségnyújtási és kiképzési folyamat egy részét – erre 40 milliárd eurót (43 milliárd dollárt) szánnak. Azonban a Stratfor szerint a csúcstalálkozó egyik irányban sem hozott előrelépést, és nem biztosítja Kijev számára a szükséges fegyverek megfelelő mennyiségét, hatótávolságát és továbbfejlesztését, ami növeli a háború költségeit Moszkva számára. „Ezzel a NATO gyakorlatilag lehetővé teszi egy olyan kimerítő háborút, amelyet Oroszország nagyobb népessége és ipari bázisa miatt jobban meg tudna nyerni, mint Ukrajna, amely a katonai ellátásban a Nyugat ingatag politikai támogatásától függ” – írták.
Robert Fico, a szlovák miniszterelnök, egy Facebook-videóban kijelentette, hogy a Smer-SD (NI) nem csatlakozik Orbán Viktor új Patrióták Európáért csoportjához. Fico kritikával illette Orbán Viktor magyar miniszterelnököt amiatt, hogy Ukrajnába, Oroszországba és Kínába látogatott, béke-megállapodásokat kezdeményezve. Fico szerint ez "egyszerűen megengedhetetlen", és úgy véli, ha Orbán Viktor a szlávok közötti konfliktus fokozására buzdított volna, talán Nobel-békedíjra jelölték volna.
