Németország és az Egyesült Államok új fegyverkezési megállapodást kötött

Fontos kérdésben jutottak megállapodásra Németország és Washington, amely lehetővé teszi a nagy hatótávolságú fegyverek németországi telepítését 2026-tól, a korábban felmondott INF-szerződés után.

Az 1987-es közepes és rövid hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló INF-szerződést az Egyesült Államok 2019-ben felmondta, és az új megállapodás értelmében 2026-tól nagy hatótávolságú fegyvereket helyeznek el Németországban. Az INF-szerződés felmondása után az Egyesült Államok szabad kezet kapott, és a szerdai nyilatkozat szerint megegyeztek Németországgal a nagy hatótávolságú fegyverek telepítéséről, amivel a NATO és Európa védelméhez való elköteleződésüket fejezik ki.

Az Egyesült Államok részleges telepítései a hosszú távú fejlesztés előkészítését jelentik olyan fegyverekkel, mint az SM–6, a Tomahawk cirkálórakéta, és a fejlesztés alatt álló hiperszonikus fegyverek, amelyek nagyobb hatótávolságúak, mint a jelenlegi európai társaik.

Az INF-szerződés értelmében 2019-ig tilos volt az 500 kilométernél nagyobb hatótávolságú légvédelmi rakéták telepítése, amit Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan írt alá, és amely az első olyan megállapodás volt, amely a nukleáris arzenál csökkentésére és egy egész kategóriányi fegyver megsemmisítésére kötelezte a szuperhatalmakat. A kilencvenes években több közép- és kelet-európai ország, köztük Németország, Magyarország, Lengyelország és Csehország is megsemmisítette rakétáit, amit később Szlovákia és Bulgária is követett. Az Egyesült Államok 2019-ben kilépett az INF-szerződésből, azzal az indokkal, hogy Oroszország megszegte azt, utalva az orosz 9M729 földről indítható cirkálórakéta fejlesztésére, amit a NATO SSC–8 néven ismer.

A Kreml többször is cáfolta ezeket a vádakat, és moratóriumot hirdetett az INF-szerződés által korábban tiltott, 500–5500 kilométer hatótávolságú földről indítható ballisztikus és cirkálórakétákra. Vlagyimir Putyin orosz elnök a 2019-es év végén beszélt arról, hogy Oroszországnak folytatnia kellene a közép- és rövid hatótávolságú nukleáris rakéták gyártását, miután az Egyesült Államok hasonló típusokat helyezett el Európában és Ázsiában. Putyin kijelentette, hogy Oroszország nem fog ilyen rakétákat telepíteni, de az Egyesült Államok továbbra is folytatja a gyártásukat, és kísérletekre szállította őket Dániába és a Fülöp-szigetekre.