„A Tóra fiait nem sorozhatják be” – vita Izraelben az ultraortodoxok katonai szolgálatáról
Izraelben a szekuláris többség és az ultraortodox kisebbség közötti vita újabb fejezetéhez érkezett: a kérdés, hogy az utóbbiak kötelesek-e a hadseregben szolgálni.
Az izraeli Legfelsőbb Bíróság döntése értelmében az ultraortodox zsidó férfiakat is be kell hívni sorkatonai szolgálatra, és az államnak meg kell szüntetnie azoknak a vallási iskoláknak a támogatását, melyek diákjai nem vonulnak be. A bíróság ezzel egy 1949 óta létező hallgatólagos mentességet törölt el, amelyet a kormány többször kitolt, de 2023-ban a kormányzat egyszerűen arra utasította a hadsereget, hogy ne sorozza be az ultraortodoxokat. A bíróság indoklása szerint a háború közepén az egyenlőtlenség terhe még súlyosabb, és fenntartható megoldást kell találni a problémára.
Az ultraortodox zsidókat Izraelben haredi néven ismerik, és ők az izraeli társadalom 10–15 százalékát teszik ki. Nagy családokat alapítanak, és szigorú vallási előírások szerint élnek. A férfiak többsége vallási iskolákban tanul, és a közösség állami segélyekre szorul. Egyes ortodox irányzatok Izrael létét is elutasítják, de a legtöbb haredi közösség mára elfogadta az állam létezését.
A cionizmus, Izrael alapító ideológiája, egy szekuláris eszmerendszer, amely nem helyez nagy hangsúlyt a vallási szokásokra. A szekuláris társadalomban a katonai szolgálat büszkeségnek számít, míg a haredik igyekeznek elkerülni azt. Dávid Ben-Gúrión, Izrael első miniszterelnöke, egyfajta konkordátumot kötött az ortodoxokkal, amelynek része volt a katonai szolgálat alóli mentesség is.
Az ultraortodoxok jelen vannak a knesszetben, és gyakran királycsináló szerepet töltenek be. Közeledtek Benjamin Netanjahu Likud pártjához, amely a haredi érdekeket is képviseli. A Likud a revizionista cionizmus hívei által alapított, és a szefárd zsidók körében népszerű. Az askenázi és szefárd zsidók közötti viszály a politikában is megmutatkozik.
A Likud a bíróságokat azzal vádolja, hogy balliberális és askenázi befolyás alatt állnak. Netanjahu korrupciós ügyei miatt törekszik az igazságszolgáltatás jogköreinek megkurtítására. A bíróságok elleni támadás része a politikai stratégiának, és az ultraortodoxok is támogatják ezt, mivel féltik kiváltságaikat.
A szekuláris tábor szerint a haredik improduktív életet élnek, és a gyermekvállalási hajlandóságuk miatt a jövőben még több terhet róhatnak a szekuláris zsidóságra. A katonai szolgálatot a szekulárisok kötelezőnek tartják, míg az ultraortodoxok mentességet élveznek. A gázai konfliktus során a szekulárisok úgy érezték, hogy ők harcolnak, míg a haredik békében élhetnek.
A Legfelsőbb Bíróság döntése, miszerint törvényellenes az ultraortodoxok mentessége a katonai szolgálat alól, tovább mérgesítheti a konfliktust. Az önkéntes szolgálat nyitva áll az ultraortodoxok előtt, de a többség nem valószínű, hogy bevonulna. Jelenleg csupán 1200 ultraortodox katona szolgál az izraeli haderőben.
A Likud a döntés időzítését bírálta, és egy új törvényen dolgoznak, amely megoldást hozhat a mentesség problémájára. A haredi közösség egyes vezetői már arról beszélnek, hogy aki nem tanul jesivában, az menjen harcolni. A legfőbb ügyész elrendelte a határozat végrehajtását, és a kormánynak további haredik besorozására kell tervet kidolgoznia.
Ultraortodox fiatalok már tüntetésekbe kezdtek, és a mozgalom akár radikalizálódhat is. Az igazságügyi reform, a Netanjahu-kormány lépései és a gázai konfliktus mellett most egy vallási-kulturális konfliktus is felszínre került.
