A kormány majdnem 370 milliárd forintot zárolt a fővárosi és egyéb fejlesztések terén
A magyar kormány a héten 369,958 milliárd forintot zárolt az idei költségvetés tizenkilencedik módosításával, ami a tavasszal bejelentett 675 milliárd forintos megszorítási csomag része. A zárolás nem új megszorítást jelent, hanem a korábban bejelentett beruházások elhalasztását, amelyeket később terveznek kifizetni.
A beruházási alapból eredetileg 245 milliárd forintot terveztek különféle beruházásokra költeni, ebből azonban csak 65 milliárd forint maradt meg. A legnagyobb vesztes a fővárosi fejlesztések, ahol az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) keretének 99,93 százalékát zárolták, azaz az eredeti 2 268 200 000 forintból mindössze 1 millió 400 ezer forint maradt.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ingatlanberuházási keretéből is jelentős összeget vontak el, az év eleji 112,3 milliárd forintról 80,5 milliárd forintra csökkent a keret, amiből 78,3 milliárdot áttettek a maradványelszámolásba.
A Budai Egészségközpont esetében, amelyet Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó cég vezet, a kormány 26 milliárd forinttal száll be az építésbe, bár a költségvetésben a nekik szánt keretet 13,8 milliárd forintról 6,8 milliárd forintra csökkentették. Itt valószínűleg a kormány a következő költségvetésekből tervezi pótolni az összeget.
A Debreceni oltóanyaggyár esetében kevésbé bizakodó a helyzet, ahol a korábban ígért 16,1 milliárd forintból majdnem négymilliárdot vontak el.
Az egészségügyi beruházások közül a Semmelweis Egyetem II. Sz. Patológiai Intézet Nemzeti Orvosi Innovációs Képző Központjának építésére szánt keretet is 3 milliárddal csökkentették, de itt is remény van arra, hogy a kormány később pótolja az összeget.
A vasútfejlesztési keretből további 5 milliárd forintot vontak el, és a járműipari innovációs és fejlesztési keretből is 2 milliárd forintot helyeztek át a maradványelszámolásba.
További területeken is csökkentették a kereteket, például az országos közúthálózat fejlesztéséből 2,3 milliárd forintot, a víziközmű-fejlesztésekből 10,7 milliárd forintot, a nem állami bölcsődék támogatásából 117 millió forintot, valamint a Nemzeti Földalap termőföldvásárlásra és értéknövelő beruházásokra szánt pénzeiből 652 milliót, illetve 65 millió forintot vontak el.
A Honvédelmi Alapból is csökkentettek, a légierőképességek fejlesztésére szánt 279 milliárdból 9 milliárdot, a szárazföldi képességek fejlesztésére szánt 410 milliárdból 17,8 milliárdot, az egyéb fejlesztési és működési kiadásokból pedig 40 milliárd forintot vontak el.
