A fiatalok munkaerőpiaci helyzete az EU-ban és Magyarországon

A munkaerőpiacra való belépés jelentős kihívást jelent a tanulmányaikat befejező fiatalok számára, de a diákmunka és a szakmai gyakorlat segíthet az oktatásból a munkába való átmenetben. Az Európai Unióban és Magyarországon is a felsőfokú végzettségű fiatalok foglalkoztatási rátája magasabb, mint a középfokú végzettségűeké.

Az Európai Unióban a 20–34 éves korosztály 83,5 százaléka volt foglalkoztatott 2023-ban, ami új csúcsot jelent a tanulmányaikat befejező fiatalok foglalkoztatottságában. Magyarországon ez az arány még magasabb, 88 százalékot ért el, amivel hazánk meghaladta az EU átlagát és a régiós országokét is. A felsőfokú végzettségűek között Magyarország a negyedik legmagasabb foglalkoztatási rátát érte el az EU-ban, 94,7 százalékkal.

A végzettség szintje jelentősen befolyásolja a munkaerőpiaci elhelyezkedést. 2023-ban a felsőfokú végzettségűek 87,7 százaléka, míg a középfokú végzettségűek 78,1 százaléka volt foglalkoztatott az EU-ban. A felsőfokú végzettségűek kevésbé vannak kitéve a munkanélküliség kockázatának.

Az EU célja, hogy az oktatásból a munkába való átmenet zökkenőmentes legyen, és a fiatalok ne váljanak NEET-té, vagyis ne kerüljenek abba a helyzetbe, hogy se dolgoznak, se nem tanulnak. Az uniós tagállamok saját oktatási és képzési rendszereikért felelősek, de közös ajánlások és célkitűzések is vannak, például a középfokú szakképzésben végzettek foglalkoztatási arányát 2025-re legalább 82 százalékban kell megvalósítani.

A frissen végzettek munkaerőpiaci elhelyezkedése terén is vannak különbségek: egyesek a végzettségüknek megfelelő munkahelyet találnak, mások eltérő területeken helyezkednek el. A spanyol diplomások közel 17 százaléka például nem a tanulmányaihoz kapcsolódó állást töltött be négy évvel a diploma megszerzése után.

Az EU tagállamai között jelentős eltérések vannak a fiatalok foglalkoztatottságában. Míg Máltán közel 96 százalék, Olaszországban csak közel 68 százalék volt foglalkoztatott 2023-ban. Magyarország a hatodik legmagasabb foglalkoztatási arányt képviselte az EU-ban.

A tanulmányaikat befejező férfiak foglalkoztatási rátája magasabb volt, mint a nőké az EU-ban, de a nemek közti különbség csökkenő tendenciát mutat. Magyarországon a férfiak 89,4 százaléka, míg a nők 86,6 százaléka talált állást 1–3 éven belül a tanulmányok befejezése után.

Magyarországon az elmúlt 10 évben jelentősen nőtt a frissen végzettek foglalkoztatási rátája, ami a nemzetközi trendeknek, a gazdasági növekedésnek és a hazai gazdaságpolitikai lépéseknek köszönhető. A fiatalok munkába állását kiemelten támogatják, például 25 év alattiak szja-mentességet élveznek.