„Diplomáciai kalandozás”, „kisajátított elnökség”, „lenullázott bizalom” - nem kímélik a békemisszionárius Orbánt a nyugati politikusok
A nyugati politikai vezetők nem fogadják kitörő örömmel Orbán Viktor békemisszióját, amelyet partizánmódra hajt végre. Hat uniós tagállam már a soros magyar elnökség hivatalos programjainak bojkottját fontolgatja, és a nyári informális miniszteri találkozókra nem küldik el minisztereiket.
Az érintett országok között Észtország, Finnország, Lettország, Lengyelország, Litvánia és Svédország található. Ulf Kristersson svéd miniszterelnök alacsonyabb rangú tisztségviselők küldését tervezi a programokra, és a washingtoni NATO-csúcson kifejtette, hogy Orbán nem képviselheti más kormányfőket, különösen nem az Európai Uniót, amikor Oroszországba utazik.
Alexander de Croo belga miniszterelnök szerint Orbán diplomáciai manőverei a magyar soros elnökséggel kapcsolatosan a maradék bizalmat is lerombolták. De Croo úgy véli, hogy jelenleg az Orbán iránti bizalom teljesen eltűnt.
A Fehér Ház is megszólalt az ügyben: Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó elítélte Orbán „diplomáciai kalandozását”, és hangsúlyozta, hogy a magyar miniszterelnök nem egyeztette a terveit az ukránokkal, annak ellenére, hogy Ukrajna aggodalmát fejezte ki az ilyen próbálkozásokkal kapcsolatban.
Magyarország július 1-jén vette át az Unió soros elnökségét Belgiumtól, és Orbán Viktor az első héten intenzív diplomáciai manőverekbe kezdett. Először Kijevben találkozott Volodimir Zelenszkijjel, majd Moszkvába utazott, hogy Vlagyimir Putyinnal tárgyaljon, ami nyugati szövetségesei megdöbbenését váltotta ki. Ezután Azerbajdzsánba és Pekingbe látogatott, jelenleg pedig az Egyesült Államokban tartózkodik, ahol részt vesz a NATO-csúcson és találkozott Donald Trump volt amerikai elnökkel is.
Orbán Viktor a washingtoni NATO-csúcs útján Floridába ment, hogy találkozzon Donald Trump volt amerikai elnökkel, akivel a békéről tárgyalt. A találkozóról Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke annyit közölt, hogy a floridai Mar-a-Lago-ban lezajlott megbeszélésen a béke lehetőségeiről volt szó.
Donald Trumpot nemrégiben találták bűnösnek 34 vádpontban, többek között üzleti iratok meghamisítása, kampányfinanszírozási szabályok megsértése, választás befolyásolása és adócsalás miatt. Trumpot felbujtás miatt is vád alá helyezték, de a republikánus szenátorok felmentették, így szabadon indulhatott a választáson. Trump megígérte, hogy kegyelmet ad a zavargóknak. A New York Times egyenesen alkalmatlannak nevezte arra, hogy elnök legyen.
A Bloomberg az Orbán-Trump találkozó előtt arról írt, hogy a magyar miniszterelnök azzal, hogy ilyen szűk időkeretek közt tárgyalt Putyinnal és találkozik Trumppal is, ismét felerősíti azokat az aggodalmakat, hogy ő közvetít Trump és Putyin között. A republikánus elnökjelölt többször hangoztatta, hogy megválasztása esetén véget vetne a háborúnak, és kiszabadítaná az Oroszországban raboskodó amerikai állampolgárokat.
Az Orbán-látogatás részleteit ismerő, névtelenséget kérő forrás szerint Trump nem kérte meg a magyar miniszterelnököt arra, hogy segítsen bármilyen orosz-ukrán békeegyezmény tető alá hozásában, a látogatást informális találkozónak nevezte.
