Kína információs hadviselése Tajvan ellen

Kínai ügynökségek által megvásárolt influencerek, mesterséges intelligenciával generált hírolvasók és újrahasznosított orosz álhírek is felbukkannak abban az információs háborúban, amelyet Kína folytat Tajvan szuverenitása ellen. Az Átlátszó tajvani forrásai szerint a TikTok kiemelt szerepet tölt be ebben a folyamatban.

A kínai kommunista párt által indított információs hadjárat elsősorban a politikával kevésbé foglalkozó, de aktív közösségi média felhasználó tajvani fiatalokat célozza meg. Az influencerek segítségével Kína pozitív országimázst igyekszik terjeszteni, miközben hamis állításokat terjeszt a tajvani kormányról és szövetségeseiről.

A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által szervezett, külföldi influencerek részvételével megvalósult budapesti PR-akció kapcsán felmerült, hogy hasonló módszereket alkalmaznak más országokban is. Az MTÜ szeptemberre tervezett újabb rendezvénye Kína influencereit is meghívja, ami párhuzamot mutat a tajvani eseményekkel.

Tajvanon a hatóságok nyomozást indítottak, miután tíz tajvani influencer egyszerre utazott Kínába, állami ügynökségek finanszírozásával. A cél a Tajvanhoz való csatolás népszerűsítése volt. Chen Jiajin, egy népszerű tajvani youtuber szerint több tartalomgyártó kapott hasonló meghívást, amelyekért cserébe Kína-párti tartalmakat kellett gyártaniuk.

A tajvaniak többsége nem támogatja Peking fennhatóságát. Tajvan hivatalosan a Kínai Köztársaság, amely 1949-ben menekült a szigetre a kommunista párt elől. A sziget státusza rendezetlen, de de facto független államként működik. A külföldi államok többsége nem ismeri el Tajvant, azonban az Egyesült Államok garantálja a status quo-t. A tajvani lakosság több mint 80%-a támogatja a jelenlegi helyzet fenntartását.

A kínai információs hadviselés célja a fiatalok bizalmának aláásása az állami intézmények iránt. A Cofacts projekt társalapítója, Billion Lee szerint a kínai kampányok célba veszik a tévéből tájékozódó időseket és a közösségi médiát használó fiatalokat. A kínai ügynökségek online influencereket is megkeresnek, akiket a hosszú távú karrierjük miatt nehezebben lehet megvásárolni.

A DoubleThink Lab vezető elemzője, Yang Shun-Ching szerint a kínai dezinformációs kampányok Tajvan kapcsán négy fő üzenetet hordoznak: Kína katonai erejének hangsúlyozása, a Tajvanhoz közel álló országok hiteltelenítése, az orosz narratívák erősítése és a tajvani belpolitikai botrányok kihasználása. A kínai propagandát gyakran erősítik a KMT-párti médiaforrások is.

Az AI-generált videók és az újrahasznosított orosz álhírek mellett a kínai dezinformációs kampányok a politikai megosztottságot is kihasználják. A tajvani hírmédia polarizáltsága és az ellenőrzés hiánya tovább segíti a dezinformáció terjedését.

: Zubor Zalán, Átlátszó