Kína gazdasági válságának kezelése: nincs gyors megoldás

Bár Kína is elismeri, hogy gazdasága a koronavírus-járvány óta gyengeségekkel küzd, a Kínai Kommunista Párt központi bizottságának ülésén nem várhatók jelentős gazdasági reformok.

A Kínai Kommunista Párt hagyományosan a központi bizottság harmadik plenáris ülését használja fel jelentős gazdasági kérdések megvitatására. Deng Hsziao-ping 1978-ban ezen az ülésen indította el a „reform és nyitás” mozgalmat. Azonban a Világgazdasági Fórum egyik legutóbbi rendezvényén Li Csiang miniszterelnök jelezte, hogy nem terveznek drasztikus intézkedéseket, és a pandémiát követő gazdaságot egy súlyos betegség után lábadozó beteghez hasonlította.

Kína gazdasága az első negyedévben ugyan szilárd növekedést mutatott, de a fogyasztói és befektetői bizalom gyengesége, valamint az ingatlanpiaci válság elhúzódó konjunkturális problémákat jelez. Elemzők figyelik Hszi Csin-ping elnök és más vezetők nyilatkozatait, hogy a közelgő találkozón milyen politikai irányvonalakat ismerhetnek meg. Lehetséges fókuszterületek lehetnek a „minőségi termelőerők” támogatása, költségvetési és szociális jóléti reformok, a hukou háztartás-nyilvántartási rendszer megváltoztatása és a magánszektor bizalmának erősítése.

Andrew Batson és Wei He, a Gavekal elemzői szerint azonban nem valószínű, hogy a harmadik plenáris ülés jelentős eltérést mutatna Hszi eddigi gazdasági agendájától. A hivatalos napirenden a „kínai típusú modernizáció előmozdításának” tanulmányozása és a technológiai önellátás, valamint a nemzetbiztonság hangsúlyozása szerepel a gazdasági növekedés helyett.

A költségvetési reform lehet az egyik olyan terület, ahol változás várható. A kínai központi kormányzat a teljes állami kiadásoknak csak mintegy 10%-át költi el, ami jelentősen elmarad a 20%-os globális átlagtól. Ez az aránytalanság hozzájárulhatott számos helyi önkormányzat adósságválságához. A reformok célja lehet a központi kormányzati kiadások arányának növelése.

A Kínai Népi Bank (a Kínai Népköztársaság jegybankja) aggodalmát fejezte ki az állampapírpiacán kialakuló buborék miatt, és évtizedek óta az első közvetlen piaci beavatkozásra készül. A bank több intézménnyel megállapodott több százmilliárd jüan hosszú lejáratú kötvények vasárlásáról, amelyeket eladhat a piacon, hogy megpróbálja kielégíteni a keresletet. Ez a lépés arra utal, hogy a központi bank eltökélt szándéka lassítani az államkötvényekbe áramló cashflowt, ami a hozamokat rekordalacsony szintre juttatta.

További lehetséges irányváltások közé tartozhat a nyugdíjreform, valamint a magánszektor támogatása és az ingatlanválság kezelése. A legtöbb megfigyelő szerint azonban a hangsúly a folytonosságon lesz, miközben Peking az adósságra épülő, nagy növekedést produkáló gazdasági modellről a csúcstechnológiai iparágakba történő beruházásokra és a zöld átmenetre helyezi át a fókuszt. Bizonyos elemzők azonban kételkednek abban, hogy a központi bank képes lenne visszaszorítani a kötvények iránti keresletet, mivel a keresletet az ingatlanpiaci visszaesés és a rossz gazdasági kilátások hajtják.