Amerikai elnökválasztás: Joe Biden egészségügyi állapotának vizsgálata és Donald Trump hírszerzési politikája

A képviselőházi republikánusok által vezetett Felügyeleti Bizottság három magas rangú fehér házi tisztviselőt idézett be Joe Biden amerikai elnök egészségügyi alkalmasságának megkérdőjelezése kapcsán.

A Felügyeleti Bizottság szerdán beidézte Jill Biden first lady legfőbb tanácsadóját, Anthony Bernalt, Annie Tomasini elnöki kabinetfőnök-helyettest, és Ashley Williams fehér házi vezető tanácsadót, hogy vallomást tegyenek az elnök egészségügyi állapotával kapcsolatban. James Comer, a bizottság republikánus vezetője szerint a Fehér Ház eltitkolta Joe Biden valós egészségügyi állapotát.

Donald Trump volt elnök egy keddi kampányrendezvényen azt állította, hogy Joe Biden, Kamala Harris és a demokrata vezetőség a "legtöbb botrány és eltussolás sűrűjében" voltak tetten érhetők, hozzátéve, hogy "mindnyájan tudták, hogy ez a fickó rendkívül alkalmatlan" és hogy "ez egy átverés volt". Trump a hírszerzési együttműködés lejjebb tekerését is fontolgatja a NATO tagjaival újraválasztása esetén, ami nagy érvágást jelentene az európai országokra nézve, különösen Ukrajna számára, amelynek az amerikai hírszerzés segített az orosz támadás feltartóztatásában.

A beidézett tanácsadók, akik keveset szerepelnek a nyilvánosság előtt, befolyásos személyeknek számítanak a Fehér Házban, és Comer a zárt ajtók mögötti interjúikat még ebben a hónapban szeretné levezényelni. A bizottság vezetője aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a tisztviselők állítólag részesei annak a csoportnak, akik magukra vállalták az ország irányítását, miközben az elnök erre nem képes.

Comer hivatkozott egy riportra is, amely szerint Bernal és Tomasini rendelkezik belépési engedéllyel a Biden család fehér házi rezidenciájára, amit a személyzet egyes tagjai szokatlannak tartanak. A Fehér Ház azonban az idézéseket alaptalan politikai trükknek minősítette.

Donald Trump várható republikánus elnökjelölt tanácsadói azt közölték az észak-atlanti szövetség államaival, hogy a hírszerzési együttműködés lejjebb tekerése része lenne a politikus nagyobb ívű tervének, ami az amerikai szerepvállalás csökkentésére irányul a NATO-ban. A Trump-kampány szóvivője nem válaszolt közvetlenül a Politico megkeresésére, de a hírszerzés visszafogása egy esetleges jövőbeli Trump-kormányzat alatt téma volt az e heti NATO-csúcson is.

Joe Biden amerikai elnök kiterjesztette az Egyesült Államok által megosztott hírszerzési információk körét, különösen Oroszországgal kapcsolatosan. Az európai tisztviselők szerint egyelőre nem világos, hogy a potenciális Trump-kormányzat az információmegosztás korábbi szintjére való visszatérést fontolgatja, vagy azt felülmúló lépést tervez.

Az amerikai hírszerzési megosztás csökkentése alááshatja Európa képességét, hogy ellenálljon egy orosz támadásnak, amennyiben Vlagyimir Putyin orosz elnök úgy dönt, hogy Ukrajnán túlra is kiterjeszti katonai műveleteit a kontinensen. John Brennan, a CIA korábbi igazgatója szerint a hírszerzési információk megosztása a NATO-tagok között és Ukrajnával elengedhetetlenül fontos volt Oroszország Ukrajna elleni katonai agressziójának elhárításához, valamint más destabilizáló orosz tevékenységek leleplezéséhez és meghiúsításához Európában és azon túl.

Az információcsere azonban nem egyoldalú, és a megszólaló tisztviselők felhívták a figyelmet arra, hogy egy esetleges amerikai hírzárlat esetén az európai partnerek is megtorló akciókba kezdhetnek, visszatarthatnak az Egyesült Államoknak szükséges információkat. Egy volt magas rangú amerikai tisztviselő szerint majdnem olyan káros lenne az európai szövetségeseinkkel való együttműködés megszüntetése, mint az a tény, hogy valószínűleg visszatartják tőlünk az értesüléseket, tekintve, hogy Trump elég gyorsan és lazán kezeli a titkos információkat. Az amerikai szövetségesek a NATO-konferencián is figyelmeztettek erre a veszélyre, hangsúlyozva, hogy „az információmegosztás gyakran kétirányú forgalom”.

Az amerikai hírszerzés az év elején felfedezte, hogy az orosz kormány merényletet tervez a Rheinmetall német fegyvergyártó cég vezérigazgatója, Armin Papperger ellen, aki a létfontosságú 155 mm-es tüzérségi lövedékek egyik legnagyobb és legsikeresebb német gyártója. Az Egyesült Államok azonnal értesítette a német hatóságokat, akik képesek voltak megvédeni Pappergert és meghiúsítani a tervet. Oroszország már több, mint fél éve folytat szabotázskampányt Európában, és a NATO-konferencián is fő vitatéma volt a hírszerzési információk megosztásának javítása, hogy a tagállamok képesek legyenek összekötni a pontokat az egyébként különálló bűncselekmények között.

A CIA szerint az oroszok az összes, ukrán háborús erőfeszítéseket támogató védelmi ipari vezérigazgatót ki akarták iktatni, a legkidolgozottabb terv a Papperger elleni volt. Papperger nyilvánvaló célpont volt, hiszen a Rheinmetall a legnagyobb német gyártója a létfontosságú 155 mm-es tüzérségi lövedékeknek, amik az ukrajnai háború döntő fegyverévé váltak. Ráadásul a vállalat az elkövetkező hetekben páncélozott járműveket gyártó- és javító üzemet is nyit Ukrajnában, ami egy, a hírszerzést jól ismerő forrás szerint mélyen aggasztja Oroszországot.

Az ilyen merényletek nehéz kérdéseket vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy a szövetségnek hogyan kellene reagálnia. Vannak, akik szerint egy hasonló esemény kimeríti a fegyveres támadás fogalmát, az 5. cikk értelmében pedig egy NATO-tagállam elleni fegyveres támadás az összes tagállam elleni támadásnak minősül.