Civil EU-elnökség: társadalmi és környezeti problémák a fókuszban

A magyar EU-elnökség hivatalos programjának hiányosságaira reagálva civil szervezetek saját rendezvénysorozatot indítanak, melyek során kiemelt társadalmi és környezeti kérdéseket tárgyalnak majd.

A 2024-es magyar EU-elnökség hivatalos programjában nem kapnak kellő hangsúlyt olyan fontos témák, mint az európai demokráciák gyengülése, a társadalmi kohézió széthullása és a zöld átállás kérdései. E hiányosságokra válaszul a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége, valamint a Civilizáció Koalíció kezdeményezésére több civil szervezet rendezvénysorozatot hirdetett, melynek témái között szerepel a vizek és erdők helyzete, az igazságos zöld átállás, a romák integrációja, az akkumulátorgyártás, a nők közéleti szerepe, valamint a civil társadalom és a demokratikus párbeszéd erősítése.

A rendezvényeket 2024 szeptembere és decembere között rendezik meg Budapesten, nemzetközi szakértők, civil szakemberek és EU-s tisztségviselők részvételével.

Kun Zoltán, a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének elnöke szerint az EU-elnökség egy lehetőség Magyarország számára, amelyet ki kell használni. A civil szervezetek célja, hogy szakmai álláspontjuk és a tudományos eredmények bemutatásával hozzájáruljanak a hazai és uniós szintű stratégiák kidolgozásához.

A sajtótájékoztatón részt vevő civil szervezetek, mint az Ökotárs Alapítvány, az Autonómia Alapítvány, a MENŐK Egyesület, a Zöld Jogi Platform és a Göd-Ért Egyesület képviselői kiemelték, hogy a környezetvédelem és a demokratikus, szolidáris társadalom elengedhetetlenek a társadalom jólétéhez.

Kun Zoltán szerint Magyarország már nem tekinthető víznagyhatalomnak, az EU-s vizek állapota pedig romlik, ezért szemléletváltásra, jó gyakorlatok alkalmazására és a tudományos eredmények figyelembevételére van szükség. Az erdők helyzetével kapcsolatban is hangsúlyozta, hogy az EU védett erdeinek csupán 14%-a van jó állapotban, ami javításra szorul.

Bari Jutka, a Zöld Jogi Platform képviselője szerint a klímaválság kezelésére alkalmazott megoldások gyakran súlyosbítják a társadalmi egyenlőtlenségeket, ezért az igazságos zöld átmenet keretében ezekre a kihívásokra is választ kell találni.

Bodnár Zsuzsa, a Göd-Ért Egyesület képviselője az akkumulátorgyártás problémáira hívta fel a figyelmet, kiemelve, hogy nincs jól kidolgozott stratégia az iparág számára sem hazai, sem EU-s szinten.

Hajnal Edina, a MENŐK Egyesület képviselője a nők alacsony parlamenti képviseletét és a kormányzati szintű hiányukat emelte ki, hangsúlyozva a nők közéleti szerepvállalásának és közösségeik erősítésének fontosságát.

Nun András, az Autonómia Alapítvány igazgatója az EGALIPE Hálózat a romák egyenlőségéért képviseletében beszélt arról, hogy 2026-ban minden uniós tagállamnak frissítenie kell a romastratégiáját.

Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója a civil társadalom megerősítésének szükségességét hangsúlyozta, kiemelve, hogy a civil-ellenes intézkedések ellenére uniós szintű jogszabályokkal kell védelmet biztosítani a civil társadalom szereplőinek.

A rendezvénysorozat célja, hogy a különböző témákban konkrét javaslatcsomagokat dolgozzanak ki az uniós vezetők és a nemzeti kormányok számára. A szervezők hagyományteremtő szándékkal indították el a kezdeményezést, és tervezik, hogy a stafétát a következő EU-elnökséget ellátó Lengyelország civil szervezeteinek adják át.