Amerikai cirkálórakéták és új európai robotrepülőgépek Németországban
A hidegháború óta az első alkalommal időszakosan nagy hatótávolságú amerikai rakétákat és új fejlesztésű európai robotrepülőgépeket telepítenek Németországba, a döntés 2026-tól lép életbe.
A BBC szerint a Tomahawk cirkáló-, az SM-6 és a hiperszonikus rakéták a meglévő rakétáknál lényegesen nagyobb hatótávolsággal rendelkeznek, és ezeket a típusokat a hidegháború végén aláírt közepes hatótávolságú nukleáris fegyverekről szóló egyezmény (INF) tiltja, amely a földről indítható, 500-5500 kilométer hatótávolságú rakétákra vonatkozik. Az Egyesült Államok 2014-ben vádolta meg Vlagyimir Putyint, hogy egy új típusú, nukleáris célra alkalmas cirkálórakétával megsértette a paktumot, és az USA 2019-ben kilépett a szerződésből, Oroszország pedig követte a példáját.
Boris Pistorius német védelmi miniszter szerint az amerikai terv mögött az az elképzelés áll, hogy Németországot és más európai országokat arra ösztönözzék, hogy saját forrásaikat a nagyobb hatótávolságú rakéták kifejlesztésébe és beszerzésébe fektessék. Pistorius hozzátette, hogy az amerikai fegyverek ideiglenes telepítése időt ad a NATO-szövetségeseknek a felkészülésre, mivel Európában „egyre komolyabb képességbeli hiányosságok” vannak.
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szerint Moszkva katonai válasszal fog reagálni az új fenyegetésre. Rjabkov úgy véli, hogy ez csak egy újabb lépés az eszkalációs folyamatban, és azt állítja, hogy a NATO és az Egyesült Államok megpróbálják megfélemlíteni Oroszországot.
Ezzel párhuzamosan Németország, Franciaország, Olaszország és Lengyelország megállapodott egy új robotrepülőgép fejlesztéséről, amelyet a magyar sajtóban cirkálórakétának fordítanak, de mivel nem rakétameghajtással működik, ez a megnevezés nem teljesen pontos. A négy ország a NATO-csúcs közben írt alá egy szándéknyilatkozatot az ELSA (European Long-Range Strike Approach) nevű kezdeményezés keretében, mert szerintük egy ilyen fegyverrel be lehetne tömni egy rést az európai védelmi lehetőségek tárházában. A robotrepülőgépek a tervek szerint 500 kilométeresnél nagyobb hatótávolsággal rendelkeznek majd, és céljuk az elrettentés. A Reuters katonai forrásai szerint a terv az, hogy 1000-2000 kilométeres hatótávolságuk legyen, ezzel felelnének meg a NATO igényeinek. Franciaország azt javasolta, hogy a hajóikon használt MdCN-t alakítsák át szárazföldi használatra, hogy akár teherautókra felszerelt rendszerekről is ki lehessen lőni őket.
Az ilyen nagy hatótávolságú fegyverek 2019-ig tulajdonképpen tiltottak voltak, erről az INF-szerződésben egyeztek meg az aláírók. Például Magyarország is ez alapján semmisítette meg az 1990-es években a nagyobb hatótávolságú fegyvereit. Az USA visszalépése a szerződéstől, miután azzal vádolta Oroszországot, hogy a 9M729-es (más néven SSC-8-as) robotrepülőgépével megszegte az egyezményt, amit az orosz kormány tagadott, új lehetőségeket nyitott meg a nagy hatótávolságú fegyverek fejlesztésére és telepítésére Európában.
Sébastien Lecornu francia védelmi miniszter a washingtoni NATO-csúcstalálkozó margóján tartott aláírási ceremónián kijelentette, hogy az új fegyverrendszereket elrettentésnek szánják, és nyitottak arra, hogy az új munkáspárti brit kormány is csatlakozzon az ELSA kezdeményezéshez. Lecornu szerint az első tervek az év végéig elkészülnek, míg az egyéb specifikációkat, mint a hatótávolságok, később fogják részletesen kidolgozni. A kezdeményezés keretében lényegesen nagyobb hatótávolságot akarnak elérni a nagyjából 500 kilométer hatótávolságú német Taurus-rakétákénál.
