A koronavírus és a kognitív problémák összefüggése

Amerikai kutatók egy új tanulmányban kimutatták, hogy a koronavírus-fertőzés során megemelkedett Interleukin-1 béta fehérje szintje összefüggést mutat a kognitív problémák kialakulásával. A kutatás eredményei reményt keltőek lehetnek a jövőbeli kezelések szempontjából.

A koronavírus-járvány során tapasztalt kognitív problémák, mint a koncentrációs képesség zavara, agyköd és memóriaproblémák, arra ösztönözték az amerikai Nyugati Egyetem tudósait, hogy kutatásba kezdjenek. A cél az volt, hogy feltárják, vajon a vírus bejut-e a központi idegrendszerbe. A Nature Immunology című tudományos lapban megjelent publikáció szerzője, Robyn Klein korábban már megállapította, hogy a vírus nem jut be az agyba, ezért más jelenségeket vizsgáltak.

A kutatók rágcsálókon végzett kísérletek során azt találták, hogy a fertőzés hatására megnő az agyban az Interleukin-1 béta (IL-1β) nevű fehérje szintje. Ez a citokin fehérje létfontosságú szerepet játszik az immunrendszer és a vérsejtek működésében. A megnövekedett IL-1β szintje leállította a neurogenezist, ami új neuronok képződéséért felelős, így a folyamat leállása memóriaproblémákhoz vezetett.

A kutatás további részében a szakemberek azt vizsgálták, hogy a védőoltások milyen hatással vannak a gyulladás és az IL-1β szintjére. Az eredmények szerint a beoltott rágcsálóknál kevésbé alakult ki gyulladás, és az IL-1β szintje is alacsonyabb volt, ami kevesebb memóriaproblémát és kognitív károsodást eredményezett.

Bár az eredmények ígéretesek, további vizsgálatokra van szükség, hogy megértsük, hogyan érik el a védőoltások ezt a hatást, és hogy az állatokon nyert eredmények emberi kísérletekben is megállják-e a helyüket. Fontos megjegyezni, hogy a vizsgálatban használt vakcina jelenleg az emberek számára nem elérhető. Mindazonáltal az eredmények összecsengenek azzal a megállapítással, hogy a koronavírus elleni védőoltások csökkenthetik a súlyos tünetek, így a kognitív problémák kialakulásának kockázatát is.