Nagy Márton: Van elég módszerünk, hogy csökkentsük az üzemanyagárakat, de jobban hiszek a párbeszédben

Nagy Márton, a nemzetgazdasági miniszter bejelentette, hogy a kormány számos beavatkozási lehetőséget mérlegel, ha a kereskedők nem csökkentik az üzemanyagárakat az uniós szint alá, de hangsúlyozta, hogy a párbeszédet részesíti előnyben.

A szerda reggeli sajtótájékoztatón Nagy Márton ismertette a kormány álláspontját az üzemanyagárak csökkentésével kapcsolatban. Az Economx kérdésére, hogy milyen szabályozói eszközökkel kíván beavatkozni a kormány, ha az üzemanyagkereskedők nem lépnek, a miniszter kijelentette, hogy adócsökkentésre nem lehet számítani, mivel az üzemanyagok adótartalma az uniós átlagnak megfelelő. Emellett rámutatott, hogy a kiskereskedelmi árréseknek korrekt szinten kell beállniuk a szomszédos országok árszintjéhez képest.

A kormány több szabályozási lépésen gondolkodott, például adójellegű és dinamikusan szabályozó árstop beavatkozáson, amely dinamikus price cap megoldásként minden hónapban változhatna. Ezen kívül felmerült a standard árstop lehetősége is. A miniszter hangsúlyozta, hogy gyorsan tudnak dönteni, ha a kiskereskedők és üzemanyagforgalmazók nem tartják be a kormány kérését az árak regionális átlagra történő visszaszorítására.

Nagy Márton szerint fontos, hogy korrekt módszertan alapján jussanak következtetésekre az üzemanyagárváltozások esetében, és mindenki számára elfogadható megoldást találjanak. A miniszter úgy véli, hogy a párbeszéd a kormányzati beavatkozásnál előnyösebb.

A KSH jelenleg egy új módszertan bevezetésén dolgozik, amelyről a július végi kormányülésen számolnak majd be. Az üzemanyagárak csökkentésére határidőt nem határoztak meg. A miniszter szerint a KSH már péntektől próbál átállni az új módszertanra, és a kormány július végén tartja következő ülését, ahol be fognak számolni ezekről a fejleményekről.

Nagy Márton hétfőn a Magyar Ásványolaj Szövetség, köztük a MOL képviselőit, valamint a Független Benzinkutasok Szövetségének megbízottait hívta be hivatalába, és felszólította őket, hogy a lehető leghamarabb csökkentsék az árakat a szomszédos országok átlagára alá. A kormány elfogadhatatlannak tartja, hogy a magyar családok többet fizessenek az üzemanyagért, mint a szomszédos országok lakosai. Magyarországon a 95-ös oktánszámú benzin átlagosan 618 forint, a dízel üzemanyag pedig 631 forint literenként, míg a szomszédos országokban a benzin átlagára 610 forint, a gázolajé 616 forint.

A miniszter támogatását fejezte ki az üzemanyag-kereskedők javaslatát illetően, mely szerint hatékonyabb lenne a heti helyett havonta történő statisztikai összevetések elvégzése, aminek segítségével kiküszöbölhetők lennének a szomszédos országok sajátosságaiból adódó eltérések. A kormány ennek megfelelően havi rendszerességgel fogja tekintetbe venni az átlagárakat, nem pedig hetivel.

A szerdai sajtótájékoztatón Nagy Márton részletesen beszélt az extraprofitadó-szabályozásról is, illetve a banki tranzakciós illeték változásáról. Az extraprofitadót a gyógyszergyártóknál, a távközlésnél és a légiközlekedésnél elengedik, a többi érintett ágazat esetén viszont nem. A bankok különadó-terhelése jövőre sem változik, nominálisan nem csökken, és körülbelül 280 milliárd forint lesz az értéke, amelyből nagyjából 140 milliárdot le lehet vonni, 140 milliárdot be kell fizetni. A biztosítókat illetően a biztosítási adó összege jövőre nem módosul, de a fele leírható lesz. A tranzakciós illeték emeléséről is beszélt a miniszter, hangsúlyozva, hogy a bankok nem háríthatják át a lakosságra a megemelt illetékeket, és a kedvezményeket sem vonhatják meg.