Magyarország akciótervet adott át Ukrajnának és a kétoldalú kapcsolatok új fejezete
Magyarország egy akciótervet nyújtott át Ukrajnának, amely a határon átnyúló gazdasági együttműködés fejlesztését és különleges gazdasági zónák létrehozását célozza – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Washingtonban a NATO-csúcstalálkozón.
Szijjártó tájékoztatott arról, hogy előző nap tárgyalásokat folytatott Dmitro Kulebával, Ukrajna külügyminiszterével, és ezen az alkalmon adta át az említett tervet. A magyar külügyminiszter kiemelte, hogy a terv javaslatokat tartalmaz új határátkelők építésére, a Tisza-híd felújítására, új vasúti összeköttetések létesítésére, valamint az energiaügyi együttműködés megerősítésére.
Szijjártó Péter hozzátette, hogy ukrán kollégája megvizsgálja majd a magyar akciótervet és visszaküldi a javaslatait. A miniszter pozitívan értékelte az előző heti magyar-ukrán csúcstalálkozót, amelyet a kijevi kormány is nagyra értékelt, és amely Orbán Viktor miniszzerelnök szigorúan bizalmas szervezésben, a nyilvánosságot mellőzve látogatott meg Kijevben. Ukrajna még nem reagált hivatalosan az akciótervre, Szijjártó közleménye szerint Kijev gondolkodási időt kért.
A tárcavezető kiemelte, hogy az ukrán európai uniós csatlakozási tárgyalások megindulása új fejezetet nyit a két ország együttműködésében. Júniusban először tárgyaltak az uniós országok Ukrajnával az EU-tagságról. Szijjártó Péter szerint ez lehetőséget teremt arra, hogy a két ország közötti együttműködést új szintre emeljék, ami mindkét fél számára előnyös lehet. Szijjártó üdvözölte, hogy Kijev az EU előtt vállalta a magyar nemzeti közösség jogainak helyreállítását, ami innentől kezdve már formálisan sem csak egy kétoldalú kérdés, hanem európai kérdéssé vált.
Az ukrán konfliktus kapcsán Magyarország álláspontja egyértelmű: elítéli az orosz agressziót és támogatja Ukrajna szuverenitását. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Ukrajna békekonferenciát fog szervezni, de nem fognak békét kötni orosz narratívák mentén. A kijevi gyermekkórház elleni támadás kapcsán a magyar kormányközeli média által terjesztett állításokat Molnár Áron színész is élesen bírálta. Instagramján kifejtette, hogy undorítónak tartja azokat, akik a hazug propagandát terjesztik egy gyerekkórház lebombázásával kapcsolatban. Az ENSZ szerint a kórházat valószínűleg közvetlenül egy orosz rakéta találta el, és a NATO ígéretet tett az ukrán légvédelem megerősítésére. Az orosz állításokat, miszerint az épületet egy ukrán légvédelmi rakéta érte, széles körben cáfolják, és a nemzetközi közösség elítéli a civil célpontok elleni támadásokat. Kuleba szerint az Ohmatdit gyerekkórház elleni orosz támadás azt mutatja, hogy Vlagyimir Putyin érdekeit nem szabad kiszolgálni, mert az orosz vezető szerinte a háborúban érdekelt.
Szijjártó Péter Washingtonban tartott sajtótájékoztatóján beszámolt a NATO-csúcs legújabb fejleményeiről is. Kiemelte, hogy a magyar kormány új szintre emelné a kétoldalú kapcsolatokat Ukrajnával, és hogy a következő időszakban a törökökkel összehangolják a munkájukat a nemzetközi szervezetekben, annak érdekében, hogy a béke mint téma visszajöhessen a nemzetközi szervezetek napirendjére.
A miniszter kritikát fogalmazott meg az amerikaiak és az európaiak által követett stratégia kudarcáról, hangsúlyozva, hogy a helyzet jelenleg sokkal rosszabb, mint két és fél évvel ezelőtt. Úgy véli, olyan stratégiára van szükség, amely megnyitja a kommunikációs csatornákat és visszaadja a diplomáciának a legitimitást.
Szijjártó Péter továbbá tudatta, hogy Magyarország nemet mond Ukrajna NATO-tagságára, mivel a tagság előrevetítené a NATO és Oroszország közvetlen összetűzését. Magyarország csak úgy volt hajlandó elfogadni a NATO-csúcs zárónyilatkozatát, hogy abban az is szerepel, hogy Ukrajna esetleges jövőbeli csatlakozásáról egyhangúsággal kell dönteni.
A miniszter kiemelte, hogy Magyarország megbízható szövetségesként továbbra is arra fókuszál, hogy a NATO erős legyen, és ne sodródjon bele az ukrajnai háborúba. Magyarország kimarad az Ukrajna számára létrehozott hosszú távú finanszírozási alapból is.
A NATO-csúcstalálkozón készülő közlemény szerint a szövetség "visszafordíthatatlan utat" ígér majd Ukrajnának a NATO-tagság felé, ugyanakkor Magyarország álláspontja szerint Ukrajna NATO-tagsága előrevetítené a NATO és Oroszország közvetlen összetűzését. A közlemény megnevezi majd Kínát, mint a háború "döntő támogatója" és felkéri az ázsiai országot, hogy hagyjon fel Oroszország támogatásával. Kína állítása szerint semleges állásponton van, de kínai vállalatok katonai célra is használható eszközöket juttatnak el Oroszországnak, és gazdasági együttműködésük enyhíti a nyugati szankciók hatását.
A brit elemzők szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök attól tart, hogy Donald Trump amerikai elnök megválasztása esetén Ukrajna bevonása nélkül megegyezik majd Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a háború lezárásáról. A NATO vezetői már azon tanakodnak, hogyan tudnak kialakítani egy olyan támogatási mechanizmust, amely fenntartja Ukrajna hadianyagbeli segítségét akkor is, ha Donald Trumpot választják Amerika következő elnökének.
Dimitrij Medvegyev, az orosz nemzetbiztonsági tanács helyettes vezetője szerint, ha tűzszünet jönne létre, Ukrajna előbb-utóbb akkor is orosz kézbe kerülne. Medvegyev szerint egy esetleges tűzszüneti megállapodás után Ukrajna elveszítené függetlenségét, és a helyzet csak tovább súlyosbodna.
