Az MNB-ről szóló kritikus jelentés
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) saját felügyelőbizottsága több kritikát is megfogalmazott az Országgyűlésnek benyújtott jelentésében, amelyek között szerepel a jegybank alelnökének hatáskörével kapcsolatos aggályok és a működési költségek emelkedése.
A Papcsák Ferenc vezette testület jelentése szerint több olyan észrevétel is volt, amelyek nem találtak meghallgatásra az MNB-nél. Kiemelték, hogy a jegybank alelnökének, Patai Mihálynak a hatáskörét érintő lépések törvénysértőnek minősíthetőek, és bírálták, hogy Matolcsy György, az MNB elnöke ritkán jelent meg a felügyelőbizottság ülésein, a vizsgálatvezető taggal való kapcsolattartást pedig beosztottaira bízta.
A jelentés hangsúlyozza, hogy a jegybanknak csökkentenie kellene a működési költségeit, amelyek az inflációt meghaladó mértékben nőttek az elmúlt évtizedben, kivéve 2019-et. Az elmúlt öt év átlagos költségnövekedése évi 14%-os volt, így a költségek öt év alatt megduplázódtak. A felügyelőbizottság többször is felhívta a figyelmet a fegyelmezett, takarékos gazdálkodás fontosságára, de ezek az elvárások nem érvényesültek. 2023-ban és 2024-ben is többször kérték a menedzsmenttől, hogy állítsanak össze megtakarítási listát, és keressék, hogyan lehetne lassítani a költségek növekedését.
Az MNB 2017 óta bértömeg-gazdálkodást alkalmaz, a bértömegkereteket évente igazgatósági határozat határozza meg. 2023-ban a személyi jellegű ráfordításokra tervezett 38 milliárd 43 millió forint 17%-kal haladta meg az előző évi költségeket, végül pedig a tervet 3,2%-kal túllépve, 39 274 millió forintot fordítottak erre a célra, ami 21%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
A jelentés szerint a balatonakarattyai üdülő vártnál nagyobb kihasználtsága és a reprezentációs túlköltés is jelentős többletterhet okozott, annak ellenére, hogy a felügyelőbizottság jelezte a létszám és a személyi jellegű ráfordítások növekedését. Az MNB 2024. évi pénzügyi tervének tárgyalásakor is kezdeményezték a takarékossági intézkedések végrehajtását és a pénzügyi terv módosítását, de a jegybank a végleges terv elkészítésekor nem vette figyelembe a kritikákat és véleményeket. A beszámolóból az is kiderül, hogy a jegybank leányvállalatainak közvetlen ellenőrzési jogát kérték, de az MNB jogértelmezése szerint erre korlátozottan van lehetőség, ezért jogszabálymódosítást kezdeményeztek.
A jegybank és a kormány közötti viszony az elmúlt években feszült volt, különösen miután Nagy Márton, az MNB egykori alelnöke kormányzati pozíciókba került. Nagy Márton és volt főnöke, Matolcsy György közötti személyes konfliktusról is szó esett, bár ezt ők tagadják. A kormány több olyan lépést is tett, amelyek az MNB vezetői szerint jegybanki szerepköröket, feladatokat vesz át, helyettesít vagy lehetetlenít el. A kormány és a jegybank közötti vita a megfelelő gazdaságpolitikai irányokról a koronavírus-járvány óta zajlik. A kormány az év elején módosítani akarta a jegybanktörvényt, aminek részeként nagyobb ellenőrzése lett volna az MNB alapítványai és cégei fölött, de ezt a módosítást márciusban végül visszavonták.
