A magyar haltermelés csökkenése 2023-ban
Az Agrárszektor adatai szerint 2023-ban jelentős, 7,3 százalékos visszaesést szenvedett a magyarországi haltermelés, amelynek volumene 19 673 tonnára csökkent az előző évhez képest.
A tógazdasági haltermelés csökkenése mellett a termelés földrajzi megoszlása is jellemző, hiszen a teljes mennyiség 80 százaléka három régióban – az Észak-Alföldön, a Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön – koncentrálódik. A ponty továbbra is a legfontosabb halfajnak számít a hazai halgazdálkodásban, amely a tógazdasági étkezési célú halhústermelés 82 százalékát adta 2023-ban.
Az intenzív haltermelési rendszerekben előállított hal mennyisége is csökkent, 10,3 százalékkal kevesebb, összesen 5664 tonna hal került termelésre, ebből 4386 tonna volt étkezési célra.
A halak és halászati termékek külkereskedelmi egyenlege is romlott: az exportérték 10,4 milliárd forintot, míg az importérték 52,3 milliárd forintot tett ki, ami 41,9 milliárd forintos passzívumot jelent, ez pedig 3,1 milliárd forinttal haladja meg a 2022. évi deficitet.
A hazai haltermelés döntő részét a tógazdaságok adják, amelyek 2023-ban mintegy 30 026 hektár tóterülettel szerepeltek a nyilvántartásban, az üzemeltetett tóterületek nagysága pedig 26 836 hektár volt. Az új halastó létesítése és a tórekonstrukciók területe jelentősen csökkent az előző évhez képest, 20, illetve 30 hektárra, ami 68 százalékos visszaesést jelent.
A magyarországi halastavak hasznosítása a következőképpen alakult 2023-ban:
- Étkezési célra 68,8 százalékot,
- Növendék hal előállítására 21,4 százalékot,
- Ivadéknevelésre 7,6 százalékot,
- Egyéb célra pedig a fennmaradó 2,2 százalékot használták fel.
A dunántúli dombvidéken a völgyzárógátas halastavak, az Alföldön pedig a nagy kiterjedésű, körtöltéses halastórendszerek a jellemzők.
