Összeomlana a magyar egészségügy, ha minden orvos időben nyugdíjba menne

A magyar egészségügyi rendszer súlyos kihívásokkal néz szembe, különösen a háziorvosok terén, ahol már csak tíz perc jut egy betegre, miközben a magas vérnyomás és a cukorbetegség egyre több embert érint az országban.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb adatai szerint a magyar egészségügyi helyzet aggasztó. A statisztikák alapján tízből négy magyar küzd magas vérnyomással, és a cukorbetegség diagnosztizált eseteinek száma is jelentősen, 4,1 százalékkal nőtt az elmúlt két évben.

Pozitívumként említhető, hogy az orvosok száma 10 ezer főre vetítve növekedett az elmúlt évben, 42-ről 44-re. Budapesten a legmagasabb, 76, míg Nógrád megyében a legalacsonyabb, 21 a lakosságarányos orvosszám, ami az elmúlt két évben jelentősen, Nógrádban a legnagyobb mértékben emelkedett.

Azonban a korosztályok megoszlása aggodalomra ad okot. Bár a fiatal orvosok száma magas, a 35 évesnél idősebb korcsoportokban már kevesebben vannak, ami arra utalhat, hogy sokan a harmincas éveikben hagyják el a szakmát vagy az országot. Ezzel szemben a 70 év feletti orvosok száma 1303 fővel nőtt az elmúlt két évben, ami azt jelenti, hogy sokan nem mennek nyugdíjba.

A háziorvosok és házi gyermekorvosok helyzete még kritikusabb. Átlagosan csupán 5,8 orvos jut 10 ezer lakosra, ami alacsonyabb, mint az orvosok általános létszáma. Ráadásul, két vármegyét kivéve, a háziorvosok száma 2022-höz képest csökkent vagy stagnált.

Az éves betegforgalomra vetítve egy háziorvos átlagosan 12 679 esetet lát el egy év alatt, ami Budapesten alacsonyabb, mindössze 9000, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében meghaladja a 16 ezret. Ez alapján egy betegre átlagosan tíz perc sem jut, ha pedig a szabadságokat is figyelembe vesszük, akkor ez az idő még rövidebb, országos átlagban kilenc perc, Szabolcsban pedig kevesebb mint hét perc.