A kígyógombák genetikai titkai

Egy nemzetközi kutatócsoport új eredményei szerint a kígyógombák genetikai állománya rekordméretű, és életmódjuk jóval változatosabb, mint azt korábban vélték.

A Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai által vizsgált kígyógombák (Mycena s. s.) genomja a méret és a kódolt gének száma tekintetében is rekorder a gombák között. A kutatás során a kígyógombák genomméretének növekedését minden géncsaládra kiterjedően azonosították, és megállapították, hogy ez a növekedés nem függ össze a korábban vélt szubsztrát-specificitással.

A kutatók a 1000 Gomba Genom projekt keretében, a DOE Joint Genome Institute's Community Science Program támogatásával 24 új kígyógombafaj genomját határozták meg és hasonlították össze 34 egyéb, többségében korhadékbontó gomba genomjával. A korhadéklakó gombák általában meghatározott enzimkészletet alkalmaznak az elhalt növényi maradványok lebontásához, azonban a kígyógombák esetében a kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy az evolúció során hogyan változott a genomjuk, és hogy a növényi sejtfalbontó enzimkészletük mennyiben tér el a fajok szubsztrát-specificitása alapján.

A vizsgálatok során kiderült, hogy a kígyógombák életmódja rendkívül változatos: a korábban csak korhadékbontónak vélt gombák egyes fajai képesek kooperatív vagy akár parazita kapcsolatba lépni a növényekkel. A genomméret növekedéséhez hozzájáruló tényezők között szerepel új géncsaládok születése, a már meglévő gének duplikációja, valamint más gombákból származó gének horizontális transzfere. A kutatás rávilágított arra is, hogy a sarkvidéki Mycena törzsek genomjai különösen nagyok, ami a sarkvidéki növényeknél is megfigyelhető jelenség.

A Virágh Máté, Nagy László és a Gomba Genomika és Evolúció Kutatócsoport több tagja által végzett kutatás eredményei a rangos Cell Genomics folyóiratban jelentek meg, és új megvilágításba helyezik a gombák alkalmazkodóképességét és genetikai sokféleségét.