Európai NATO-tagállamok tengeri aknák beszerzésében állapodtak meg

Kilenc NATO-tagállam - Németország, Dánia, Finnország, Norvégia, Lengyelország, Svédország, Észtország, Lettország és Litvánia - szándéknyilatkozatot írt alá a Balti-tenger térségében tengeri aknák közös beszerzéséről és kölcsönös karbantartásáról, az orosz agresszióval szembeni elrettentés céljából.

A megállapodás Washingtonban jött létre, a NATO július 9-e és 11-e között zajló csúcstalálkozóját megelőzően, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök is részt vesz. A miniszterelnök gépe kedd este szállt le az amerikai fővárosban, ahol a NATO-csúcs mellett kétoldalú tárgyalásokat is folytat. Magyar idő szerint kedd este megérkezett Washingtonba, hogy részt vegyen a városban rendezett NATO-csúcstalálkozón – közölte Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke az MTI-vel. A miniszterelnök az Egyesült Államok fővárosában kétoldalú tárgyalásokat is folytat NATO-tagállamok vezetőivel Havasi tájékoztatása szerint. A kormányfőt szállító honvédségi gép az Andrews légibázison landolt.

A résztvevő országok egy finn gyártmányú tengeri aknarendszert terveznek beszerezni, amelyet "az elrettentő fegyverként" funkcionálnak majd. Boris Pistorius német védelmi miniszter kiemelte, hogy ezek az aknák nagyon hatékonyak lehetnek egy esetleges agresszor, különösen Oroszország elrettentésében, tekintettel arra, hogy a Balti-tenger térsége konfliktusok potenciális gócpontja lehet.

Pistorius hozzátette, hogy az orosz területi vizek kiterjesztésére irányuló törekvések, mint például a Kalinyingrád körüli események, nem maradhatnak válasz nélkül. Említést tett egy májusi incidensről is, amikor Észtország orosz határőröket vádolt navigációs bóják eltávolításával a Narva határfolyó észt részéről, hangsúlyozva, hogy a NATO-tagállamok nem fogják engedni az ilyen jellegű orosz törekvéseket.

Orbán Viktor a NATO csúcstalálkozó előtt több országban is tárgyalt, beleértve Ukrajnát, ahol Volodimir Zelenszkij elnökkel, majd meglepetésszerűen Moszkvában Vlagyimir Putyinnal több mint három órán át. Az oroszországi látogatás széleskörű felháborodást váltott ki a nyugati szövetségesek körében, főleg azt követően, hogy Orbán első útja az EU soros elnökeként néhány nappal korábban még Kijevbe vezetett, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalt. Ezután Azerbajdzsánba látogatott, a Türk Államok Szervezetének informális csúcstalálkozójára, és hétfőn Pekingben Hszi Csin-ping kínai elnökkel tárgyalt. A kormányfő a pekingi látogatás után közösségi oldalán tudatta, hogy újra útnak indult, és az Amerikai Egyesült Államok fővárosát célozta meg. Orbán diplomáciai húzásaiból és békemissziójából Brüsszelnek hamar elege lett. A miniszterelnök kedden a közösségi oldalán reagált a hétfői, Kijev elleni orosz rakétatámadás hírére, hangsúlyozva, hogy a támadás igazolta a félelmeket, és a világhatalmaknak el kellene vezetniük Oroszországot és Ukrajnát a tűzszünethez és a béketárgyalásokhoz.

A washingtoni NATO-csúcstalálkozó az ukrajnai háború körül forog, és Orbán Viktor is saját békemissziójáról érkezik az Egyesült Államokba, miután végigturnézta Kijevet, Moszkvát és Pekinget – kapva hideget-meleget szövetségeseitől. A csúcstalálkozó kulcsfontosságú lesz az alkalmasság látszatáért küzdő Joe Biden amerikai elnöknek is, aki a június 27-i elnökjelölti vita után bírálatok kereszttüzébe került. A Demokrata Párton belül is megrendült a bizalom abban, hogy vajon Biden hajlott kora miatt végig tudja-e vinni a kampányt, és egyre több demokrata döntéshozó és pénzügyi támogató szólítja fel a visszalépésre. A BBC szerint Biden a háromnapos találkozón és annak nyilvános eseményein nem ejthet hibát, mivel a visszalépését akarók lecsapnának rá. Az európai szövetségesek is aggódnak, főleg azért, mert Donald Trump nyerhet, aki már első elnöksége idején hanyagolta Európa támogatását.

Orbán Viktor a NATO-csúcstalálkozóra érkezése után elsőként Recep Tayyip Erdogan török államfővel tárgyalt Washingtonban. A találkozón megvitatták az orosz-ukrán háború ügyét, és Orbán a magyar békemisszió támogatását kérte Erdogan államfőtől, tekintettel arra, hogy Törökország volt az eddigi egyetlen sikeres közvetítő a konfliktusban. A miniszterelnök a találkozó után Facebook-bejegyzésben azt írta, Erdogan „fontos partner a békemisszióban”, mivel Törökország „az egyetlen szereplő, amely sikeresen közvetített a háborúzó felek között az orosz-ukrán konfliktusban”.