Új EU irányelv a fenntarthatóság és az emberi jogok védelmében

Az Európai Unió új irányelvet fogadott el, amely szigorúbb követelményeket ír elő a nagyvállalatok számára a fenntarthatóság és az emberi jogok területén. A vállalatoknak két éven belül kell alkalmazkodniuk az új szabályozáshoz, amely kiterjed az emberi jogi és környezetvédelmi káros hatások kezelésére, panaszkezelési rendszerek működtetésére és az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló átállási tervek kidolgozására is.

Az új irányelv, a Corporate Sustainability Due Diligence Directive (CSDDD) értelmében a nagyvállalatoknak, amelyek éves nettó globális árbevételük meghaladja a 450 millió eurót és több mint 1000 munkavállalót foglalkoztatnak az EU-ban, fenntarthatósági átvilágítást kell végezniük, és átállási terveket kell készíteniük az éghajlatváltozás mérséklésére.

A vállalatoknak át kell világítaniuk a teljes tevékenységi láncukat, beleértve a beszállítói és termékoldali tevékenységeket is, hogy azonosítsák a lehetséges és tényleges káros hatásokat. A pénzügyi szektorban a beszállítói láncra vonatkozó kötelezettségek korlátozottabbak.

A kockázatkezelési rendszerek létrehozása mellett a vállalatoknak intézkedéseket kell hozniuk az azonosított káros hatások megelőzésére és megszüntetésére. Ezen felül, ha a vállalat káros hatást okozott, korrekciót kell biztosítania. A vállalatoknak panaszkezelési rendszert is ki kell alakítaniuk, és rendszeresen ellenőrizniük kell az intézkedéseik megfelelőségét és hatékonyságát.

A hatósági ellenőrzés során kiszabható szankciók között szerepel a pénzbírság, amelynek felső korlátját a tagállamok határozzák meg, de a globális éves árbevétel 5%-át el kell érnie. A vállalatok polgári jogi felelősséggel is számolhatnak, ha megszegik a káros hatások megelőzésére vagy megszüntetésére vonatkozó kötelezettségeiket.

Az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez hozzájárulva a vállalatoknak átállási terveket kell elfogadniuk, amelyek összhangban állnak a globális felmelegedés 1,5°C-ra való korlátozásával és az EU klímasemlegességi célkitűzéseivel.

A jogszabály piaci hatásai között szerepel, hogy a vállalatok időben felismerhetik az emberi jogi és környezetvédelmi visszásságokat, amelyek a hírnevükre és bevételükre is negatív hatással lehetnek. A belső átvilágítási rendszerek elősegíthetik a tudatos és hatékony fejlesztéseket, valamint a klímaváltozás következményeire való felkészülést.

A nagyvállalatok által átvilágított kis- és középvállalatok esetében, ha a megfelelés veszélyeztetné a működésüket, a nagyvállalatoknak pénzügyi támogatást kell nyújtaniuk. Magyarországon az ESG-törvény szabályozza a vállalati környezeti és társadalmi felelősségvállalási kockázatokat, így az irányelv átültetése várhatóan ebben fog megjelenni.

A tagállamoknak két év áll rendelkezésükre az irányelv átültetésére, és a részletszabályok meghatározására. Az előírások fokozatosan lesznek alkalmazandók, a legnagyobb vállalatoknak 2027-től, a többieknek pedig 2028-tól, illetve 2029-től kell alkalmazniuk a szabályokat.