Franciaországban politikai feszültség a parlamenti választások második fordulója előtt
A francia parlamenti választások második fordulója előtt a jelöltek visszalépése és a politikai összefogások keltik a feszültséget. A szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés vezetője, Jordan Bardella a baloldali és centrista erők összefogását becstelenségnek nevezi, míg Marine Le Pen adminisztratív puccsról beszél.
Kedd délután határidejéig több mint 210 jelölt lépett vissza a francia parlamenti választások vasárnapi második fordulója előtt, ami jelentősen kevesebb, mint az eredetileg várható 300 hárompárti küzdelem. A második fordulóban így csak 108 ilyen verseny marad.
Emmanuel Macron elnök a Nemzeti Tömörülés európai parlamenti választási sikere után jelentette be az előrehozott választásokat. Marine Le Pen pártja a múlt vasárnapi első fordulóban a szavazatok 33 százalékát szerezte meg, míg egy baloldali összefogás lett a második, és Macron centrista szövetsége a harmadik.
A második fordulót azokban a választókörzetekben tartják meg, ahol egy jelölt sem érte el az 50 százalékot. A Nemzeti Tömörülés többségének megakadályozása érdekében a balra álló pártok összefogtak, és több jelölt is visszalépett. Leginkább a harmadik helyezett centrista vagy baloldali jelöltek döntöttek így.
Az Új Népfront (NPF) két jelöltje is visszalépett, így támogatva olyan fontos politikusokat, mint Élisabeth Borne volt kormányfő vagy Gérald Darmanin belügyminiszter. Macron pártszövetsége, az Együtt a Köztársaságért, szintén alkalmazott hasonló stratégiát, például Amiens városában a radikális baloldali François Ruffin javára.
Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés vezetője, a különböző politikai erők összefogását "a becstelenség szövetségének" nevezte. A párt korábban kijelentette, hogy csak abszolút többség esetén alakítanak kormányt, de Le Pen szerint 270 képviselővel is elégedettek lennének, és ebben az esetben független képviselőket környékeznének meg a többséghez való csatlakozásra.
Amennyiben a Nemzeti Tömörülés nyer, a 28 éves Bardellát kellene Macronnak felkérnie kormányalakításra, ami a francia politikai rendszerben ún. "cohabitation"-hoz vezetne, ahol az államfőnek és a kormánynak együtt kell működnie. Az alkotmány értelmében bizonyos elnöki jogkörök átkerülnének a kormányhoz, bár Macron a védelmi és külpolitikai területeket nem adná át.
Marine Le Pen "adminisztratív puccsal" vádolta meg Macront, aki állítólag fontos rendőri és hadi pozíciókba készül kinevezéseket tenni. Le Pen szerint, ha az elnök a választási eredményekkel ellentétesen cselekszik, akkor megakadályozza a kormányt abban, hogy a választók által megbízott politikát végrehajtsa. Reményét fejezte ki, hogy a helyzet csak pletyka. Macron a választások második fordulója előtt aláírt kinevezéseket, beleértve a párizsi katonai kormányzót és az új légierő főparancsnokot, amit Le Pen a Nemzeti Tömörülés kormányzásának megakadályozására tett kísérletként értékelt.
A pénzpiacok óvatosan figyelik a francia választásokat, de egyelőre nem pánikolnak. Gediminas Simkus, a litván nemzeti bank elnöke szerint még két kamatcsökkentés várható az idén az Európai Központi Banktól, ha minden a várakozások szerint alakul, bár a júliusi kamatcsökkentésnek nincs észszerű indoka. A brüsszeli Politico szerint a pénzpiacok politikai patthelyzetre számítanak Franciaországban, ami a költségvetési deficitek miatt különösen aggasztó lehet.
A francia államadósság jelenleg a GDP 110%-a, ami az eurozónában csak Görögország és Olaszország államadósságától marad el. Franciaország államadósságának összege jelenleg a legmagasabb Európában: 3,1 ezer milliárd euró. Az Európai Központi Banknak és az európai nagybankoknak vannak eszközeik a bajbajutott kormányok segítésére, de kérdéses, hogy a szélsőjobboldal vagy a baloldali Új Népfront készen áll-e erre.
Franciaország kormányválsággal nézhet szembe, mivel Macron pártja a választások első fordulójában a harmadik helyen végzett, Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése mögött. Szakértők, mint Yann Caspar, a politikai patthelyzet lehetőségére figyelmeztetnek, amely akár erőszakhoz is vezethet. Ha a második forduló is döntetlenül zárul, az ország leállhat, ami társadalmi megosztottsághoz vezethet. Macron egy széles koalíció kialakítására törekszik, hogy megakadályozza az elnöki átvételt, ami súlyosan befolyásolhatja a közhangulatot.
Vincent Bolloré, a Vivendi médiakonglomerátum fő részvényese, akit a "francia Rupert Murdoch"-nak is neveznek, olyan médiumokat irányít, amelyek a szélsőjobboldali nézeteket terjesztik. A CNews tévécsatorna és más Bolloré által irányított médiumok a bűnözés és bevándorlás témáira építik fel mondanivalójukat, és a Marine Le Pen-féle Francia Tömörülés párt propagandáját sulykolják az olvasókba. A Bolloré-médiabirodalom az előrehozott választások óta fokozott aktivitással népszerűsíti Le Pen politikáját, ami hozzájárulhatott a párt sikereihez.
