Elnök vagy király: rettentően kiterjesztették az amerikai elnök hatalmát
„Ha kollégáim a patkó ezen oldalán valóban úgy gondolják, hogy Trump elnök bűncselekményt követett el, akkor az elnöksége után tartóztassák le” – idézte fel Sonya Sotomayor, az amerikai legfelsőbb bíróság liberális szárnyához tartozó bírája különvéleményében a második alkotmányos vádeljárásában Donald Trump egyik védőjeként eljáró párttársának a szenátusban elhangzott szavait.
Trump ellen a demokraták és egy maréknyi republikánus képviselő második impeachmentet kezdeményeztek az elnöksége utolsó napjaiban, a 2021. január 6-i, zendülésbe torkollt alkotmányos puccskísérlet vádjával, amely során a republikánus többség felmentette az elnököt. A védelem egyik érve az volt, hogy az igazságszolgáltatás elnöki mandátuma lejártával is eljárhat Trump ellen. Azonban a legfelsőbb bíróság 2024. július 1-jén hozott ítéletével megsemmisítette ezt az érvet, amit Joe Biden elnök élesen bírált.
A legfelsőbb bíróság, amelynek három bíráját Trump jelölte, úgy döntött, hogy az elnököt „vélelmezhető” mentesség illeti meg hivatali döntéseinél. Ez a fogalom a kisebbségi véleményt jegyző liberális bírók szerint tartalmilag üres lehet, és a gyakorlatban „teljes” értelmet nyerhet. E szerint az ügyészeknek tételesen kell majd bizonyítaniuk, hogy az elnök büntetőjogilag kifogásolható cselekményeit nem hivatalos minőségében követte el.
A legfelsőbb bíróság liberális kisebbsége szerint a többség érvelése nem alapul sem az Egyesült Államok írott alkotmányán, sem annak értelmezésén, sem az alkotmányozók szándékain, sem bírósági precedensen. Sotomayor bíró szerint az alkotmány szövegében nincs szó elnöki mentességről, és az alkotmányozók tudatosan kerülték a privilégiumok túlzott biztosítását. Az alkotmány legnagyobb hatású kommentátora, Alexander Hamilton szerint az elnök mentességének hiánya lényeges különbség a brit király és az amerikai elnök között.
A legfelsőbb bíróság konzervatív többsége hivatkozik a Fitzgerald kontra Nixon perre, de Sotomayor szerint ez a hivatkozás környezetéből kiragadott, mivel az említett ítélet polgári eljárásról szólt, nem büntetőeljárásról. A Watergate-botrány során nyilvánvalóvá vált, hogy Nixon elnöki hatalmával visszaélt, és utódja, Gerald Ford elnöki kegyelemben részesítette.
A liberális kisebbség szerint a legfelsőbb bíróság döntése jelentősen megnövelte az elnök hatalmát. Arthur C. Schleisinger Jr. szerint a II. világháború és a hidegháború alatt az elnökök egyre több döntési jogkört ragadtak magukhoz. Charlie Savage elemzése szerint a Watergate után törést hozott az elnöki jogkör kiszélesítésében, de a nyolcvanas évektől kezdve a konzervatív jogászok igyekeztek a végletekig kiterjeszteni az elnöki hatalmat.
A legfelsőbb bíróság döntése gyakorlatilag támadhatatlanná tette minden hivatalos elnöki cselekedetet. Trump ellen több büntetőeljárás is indult, de az ítélet alapján az alsóbb bíróságoknak először azt kellene szétszálazniuk, hogy Trump hivatalos minőségében vagy magánemberként cselekedett-e. Ez azt jelenti, hogy a november 5-i elnökválasztás előtt valószínűleg nem indulhat meg egyik eljárás sem.
New York állam a Stormy Daniels-ügyben vádolta sikeresen Trumpot, akit az esküdtszék 34 rendbeli bűncselekményben talált bűnösnek. Trump ügyvédei most azzal érvelnek, hogy Trump már hivatali ideje alatt követte el a cselekményeket, ezért mentesség illeti meg. Ügyvédei azzal védekeztek, hogy Trump az elnöki tevékenysége hivatalos részeként írta alá a dokumentumokat, ezért nem lehetne vád alá helyezni. A bíróság azonban ezt nem látta bizonyítottnak. Trump jogi képviselői azt kérik, hogy a bíróság helyezze hatályon kívül az esküdtszék döntését, és halassza el a július 11-i ítélethirdetést.
A legfelsőbb bíróság döntése nem jelenti azt, hogy egy elnököt visszamenőlegesen, egész korábbi életére mentesség illetne meg, csak hivatalos funkciója ellátása során hozott döntéseire vonatkozik a mentesség.
