Állami kitüntetést kapott a következő NATO-főtitkár

Mark Rutte, Hollandia leghosszabb ideig hivatalban lévő kormányfője, aki 2010 és 2023 között négy cikluson át vezette az országot, állami kitüntetésben részesült. A NATO-főtitkári posztot októberben fogja betölteni.

Mark Rutte, Hollandia leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke, aki 2010-től 2023-ig négy cikluson keresztül töltötte be ezt a tisztséget, a legmagasabb állami kitüntetést kapta meg a királytól. Rutte a NATO következő főtitkára lesz, miután a szervezet jelenlegi vezetője, Jens Stoltenberg tíz év után távozik a posztról.

Vilmos Sándor király az Oroszlán Rend Nagykeresztjét adományozta Ruttenak, amelyet Hollandiában csak keveseknek ítélnek oda. Korábban ezt a kitüntetést olyan jelentős személyiségek kapták meg, mint Ruud Lubbers és Willem Drees volt holland miniszterelnökök, valamint nemzetközi hírességek, például II. Erzsébet angol királynő, Helmut Kohl és Angela Merkel volt német kancellárok, továbbá Winston Churchill egykori brit miniszterelnök.

Rutte hivatalosan október 1-jén veszi át a NATO főtitkári tisztségét. Kinevezését a NATO tagállamainak vezetői fogják megerősíteni a július 9. és 11. között Washingtonban megrendezésre kerülő csúcstalálkozón. A csúcstalálkozón várhatóan egy átfogó támogató csomag elfogadásában egyeznek meg Ukrajna számára, amely a biztonsági segítségnyújtás mellett a katonai képzés biztosítását is magában foglalja.

A holland politikus, aki az Európai Unió ötödik legnagyobb gazdaságát irányította 14 éven keresztül, hatékony konszenzusépítőként ismert. Rutte kiállt Ukrajna mellett, és törekvéseket tett az ukrán pilóták F–16-os vadászgépekre való kiképzésére. Tavaly, amikor bejelentette, hogy érdeklődik a NATO-főtitkári poszt iránt, már a jelölés korai szakaszában megkapta a szövetség kulcsfontosságú tagjainak, így az Egyesült Államoknak, Nagy-Britanniának, Franciaországnak és Németországnak a támogatását.

A NATO-tagországok lakosságának jelentős többsége elkötelezetten támogatja hazájának tagságát a szervezetben, és egyetért a védelmi kiadások növelésével. Egy friss felmérés szerint a szövetség mind a 32 tagállamában a megkérdezettek 63 százaléka egyetértett abban, hogy országának segítséget kell nyújtania, ha egy másik tagországot támadás ér, 70 százalék pedig ismét igennel szavazna a NATO-tagságra, ha most tartanának népszavazást a kérdésben. Hetvenhat százalék egyetért a védelmi kiadások jelenlegi szintjével vagy annak növelésével, ami azt jelzi, hogy egyre emelkedik a kiadások növelését támogatók száma.

A megkérdezettek többsége kedvezőtlen véleménnyel van Oroszországról (62 százalék) és Kínáról is (48 százalék). Az ukrajnai háború kapcsán a válaszadók közel kétharmada úgy véli, Oroszország Ukrajna elleni agressziója hatással volt saját országának biztonságára, és 61 százalékuk szerint országuknak folytatnia kell Ukrajna támogatását.

Az MTI által közzétett felmérésből azonban kimaradtak a magyar adatok. Az eredeti publikáció szerint csak a magyarok fele (51 százalék) szerint kellene Magyarországnak megvédenie egy megtámadott másik tagországot az EU-s kétharmaddal szemben. A magyar válaszadók több mint fele, 52 százaléka szerint már nem kell támogatni Ukrajnát, és csak 41 százalékuk gondolja úgy, hogy országuknak folytatnia kellene Ukrajna támogatását, ami egy holtversenyes legalacsonyabb érték Észak-Macedónia és Görögország társaságában. A magyarok 27 százaléka hiszi el a sajtó háborús híreit, 66 százalékuk pedig nem, ami az utolsó előtti helyen áll az EU-s átlaghoz képest, ahol 44 százalék bízik a médiában, 49 százalék pedig nem.