Miért fagytak be hosszú évekre a magyar-ukrán kapcsolatok?
A magyar kormányfő váratlanul Kijevbe érkezett és tárgyalóasztalhoz ült az ukrán elnökkel, ami előzetesen nem volt bejelentve, de a csatlakozási tárgyalások megkezdése sejtette a viszony változását.
Az elmúlt 30 év magyar-ukrán viszonyát a jószomszédság, kölcsönös tisztelet és támogatás jellemezte, Magyarország pedig az elsők között ismerte el Ukrajna függetlenségét, és az első diplomáciai kapcsolatot is velük létesítette 1993-ban. A két állam közötti együttműködés első alapdokumentuma a Jószomszédság és az együttműködés alapjairól szóló szerződés volt. Az ezredforduló után nézeteltérések is voltak, de ezek nem voltak jelentős problémák.
2014 után az akkori ukrán államfő, Petro Porosenko ötször találkozott Orbán Viktorral, és kétszer beszéltek telefonon, ahol többek között a kereskedelemről és az energiaügyekről is tárgyaltak. Magyarország kiállt Ukrajna területi integritása mellett és elítélte a Krím annektálását, miközben továbbra is együttműködött Kijevvel.
A viszony 2017-ben romlott meg az oktatási törvény miatt, amely Budapest szerint csorbította a kárpátaljai magyar közösség jogait.
A kommunikáció tárcaközire csökkent, és bár a kárpátaljai magyar közösség nyelvi kérdéseire fókuszáltak a megbeszéléseken, jelentős előrelépés nem történt. A háború kitörése után a nyelvkérdés háttérbe szorult, de az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdésekor újra előtérbe került.
A nyelvtörvény politikai kérdés volt Ukrajnában, és a 2012-es törvény lehetővé tette, hogy a 10%-ot elérő nyelvi közösségek nyelve hivatalossá váljon.
A Méltóság forradalma után azonban ezt a törvényt hatályon kívül helyezték, és az oktatás lett az első terület, ahol az államnyelv használatát erőltették. A 2017-es oktatási kerettörvény szerint az 5. osztálytól kezdve a tantárgyak egy részét ukránul kell oktatni, ami ellentétes volt a jószomszédsági egyezménnyel.
A nyelvtörvény megoldása vezetett Orbán Viktor kijevi útjához, ahol az EU-csatlakozási tárgyalások keretében Ukrajna vállalta a magyar követelések teljesítését.
Az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését Magyarország a nyelvtörvény ügyének megoldásához kötötte. A magyar kormány 11 pontból álló javaslatot fogalmazott meg, amelyeket beépítettek a tárgyalási keretbe, és Ukrajna vállalta a követelések teljesítését. A tárgyalási keret kimondja, hogy Ukrajnának cselekvési tervet kell elfogadnia a nemzeti kisebbségek jogainak védelmére.
Viktor Mikita, Kárpátalja kormányzója szerint a magyar kormányfő kijevi látogatása után már megvan a bizalom a felek között, és mindenki betartja a szavát. A kormányzó hangsúlyozta, hogy Magyarországnak is érdeke Ukrajna EU-tagsága, és valószínű, hogy Orbán Viktor miniszterelnök is támogatni fogja Volodimir Zelenszkij ukrán elnök béketervét. A találkozóra több mint féléves előkészület után került sor, és pozitív retorikát használtak mindkét fél részéről. A kormányzó szerint a magyarok nem panaszkodnak arról, hogy valaki csorbítaná jogaikat, és az év elején a térségben járt 19 nagykövet is megállapította, hogy jó a viszony az ukránok és a kisebbségek között.
(Borítókép: Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij találkozóra érkezik Kijevben 2024. július 2-án. Fotó: Valentyn Ogirenko / Reuters)
