Nikki Hiltz, a nembináris futó, a párizsi olimpián indul

Nikki Hiltz, a transznemű és nembináris középtávfutó, minden idők második leggyorsabb amerikai idejét futotta meg női 1500 méteren, ami révén kvalifikálta magát a 2024-es párizsi olimpiára. Az oregoni Eugene-ben rendezett válogatóversenyen Hiltz 3:55:33-mal ért célba.

A 29 éves sportoló a verseny után elmondta, hogy az eredménye nem csak személyes siker, hanem a közösségéért is futott. Instagram-oldalán megosztotta, hogy gyermekkori álma vált valóra a kvalifikációval, és kiemelte a queer közösség támogatásának fontosságát. Az NBC Sportsnak adott interjújában Hiltz kifejtette: „Ez nem csak rólam szól, és ez a Pride hónap utolsó napja. A közösségemért futottam. Az LMBTQ-közösség vitt be a célba az utolsó 100 méteren. Éreztem a szeretetüket és a támogatásukat”.

Hiltz 2021-ben vállalta fel nyilvánosan a nembináris identitását, és a Runner’s World magazinban megjelent cikkében beszélt arról, hogy már gyermekkorában is fiúnak érezte magát. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 2021-ben módosította a transznemű sportolókra vonatkozó szabályait, eltörölve a transznemű és interszex sportolóknál a tesztoszteronlimitet. 2024 januárjában azonban a NOB új döntést hozott, miszerint csak azok a sportolók indulhatnak Párizsban, akiknek a biológiai identitása 12 éves koruk után nem változott.

A Nemzetközi Atlétikai Szövetség irányelvei szerint a transznemű női sportolók, akik átesett a férfi pubertáson, nem versenyezhetnek a női kategóriákban, míg a transz férfiaknak hivatalos nyilatkozattal kell rendelkezniük a férfi kategóriákban való induláshoz. A nembináris sportolókra vonatkozóan nincs külön említés, de általában a női kategóriákban versenyezhetnek, ha nem részesültek hormonkezelésben.

Laurel Hubbard volt az első nyíltan transznemű sportoló az olimpiák történetében, míg Quinn a kanadai futballsztár az első nembináris sportolóként vett részt az olimpián. Quinn ráadásul az első nembináris sportolóként érmet is nyert az ötkarikás játékokon, miután Kanada a döntőben büntetőpárbajban győzte le Svédországot. Az OutSports szerint a 2021-es olimpián legalább 186 LMBTQ-sportoló volt jelen.

Caster Semenya esete is figyelemre méltó, aki a Nemzetközi Atlétikai Szövetség tesztoszteronszabályozása miatt nem indulhatott többé 800 méteres síkfutásban, annak ellenére, hogy korábban aranyérmet szerzett ebben a számban. Semenya jogi harcot vívott a szabályok ellen, és az Emberi Jogok Európai Bírósága 2023-ban diszkriminatívnak találta a tesztoszteronszabályt.

A Nemzetközi Úszószövetség (FINA) szintén szigorított, és kizárta a transznemű nőket a női elit versenyekből, ha már átestek a férfi pubertáson. Lia Thomas esete ismertté vált, miután az amerikai bajnokságban jelentős előnnyel nyert, majd később nem kapott igazat a nemzetközi Sportdöntőbíróságon, így ő sem indulhat a párizsi olimpián. Hiltznek Párizs lesz az olimpiai debütálása.