Olimpiai bajnokunk távozásával ismét családi ügy lett reményteljes atlétánk felkészítése

Másfél évig tartott, jól indult, de aztán a felkészülés menetével kapcsolatos vitákba torkollott a montreali gerelyhajító olimpiai bajnok Németh Miklós és a tavalyi bravúrjaival kilőtt ifjabb Herczeg György edző-édesapjának az együttműködése, amely a csalódást keltő római Európa-bajnokság után véget is ért.

Közrejátszhatott a szakításban a felkért neves segítőtárs és az öt hét múlva a 20. születésnapjához érkező magyar csúcstartó gerelyhajító közötti több mint félévszázados korkülönbség. Az igazán nyomós ok viszont inkább ott volt tetten érthető, hogy Németh nem volt kibékülve a ferencvárosi atléta egyetemi tanulmányainak halasztás nélküli menetével.

Egy szónak is száz a vége, az olimpiai bajnok már nem segítőtárs, a párizsi szereplés lehetőségét pedig az elmúlt vasárnap elszalasztó gerelyhajító reménység felkészítése mostantól újra apai feladattá változik.

Vissza a múltba

A „kis-Herczegként” is emlegetett gerelyhajítót másfél évvel ezelőtt vette a pártfogásába a magyar atlétika veteránkorú szakembere. Akkor minden szépnek és jónak tűnt, ígéretes összefogásnak, mivel a kéttagú szakmai stáb ideálisnak tűnő együttműködési modellt alakított ki.

Nem sokkal a budapesti világbajnokság előtt minden idők legfiatalabb gerelyhajító bajnokaként 75,95-ről 79,89 méterre javította az egyéni rekordját, és ez csak az első bravúrja volt. Nem sokkal a bajnokság után az ausztriai Kismartonba látogatott, ahol tekintélyt parancsoló 84,98 métert dobott.

A Jeruzsálemben megrendezett U20-as Európa-bajnokságon is, amelyet 79,45 méterrel nyert meg, hab a tortán, megjavította a korosztályos Európa-rekordot.

Mindent elveszített, de nem örökre

Az olimpiával kapcsolatban részvételi álmokat szővő dobóatléta február 28-án, a téli bajnokságon bemutatott egy remek 79,66 méteres antrét, de a biztató kezdetet nem követte még nagyobbat szóló folytatás.

Németh Miklós valószínűleg már akkor meg is hozta a döntését, amit zárt körben meg is osztott, amikor ifjabb Herczeg György a római Európa-bajnokságon szerénynek sem nevezhető 65 méteres eredménnyel zárta a rövidre sikerült szereplését.

Miután az elmúlt vasárnap sem következett be a kihomorítás – ahol a tavalyi, mindenkit meglepő első helye után most 68,16 méterrel csak harmadik lett a hazai bajnokságban –, minden olyant elveszített, amit csak lehetett.

Nincs okunk az elégedettségre, de nem is magyarázkodunk, inkább belátjuk, hogy az olimpiai kvótaszerzés 365 napja nem úgy alakult, ahogy szerettük volna – ismerte el az országos csúcstartó édesapja.

„Megtanultuk, hogy mit is jelent felkészülni az olimpiára, hová kell helyezni a súlypontokat, mik a buktatók, mennyire fontos a fizikai és a technikai mellett a lélektani felkészülés is. Mi a párizsi olimpiára nem voltunk kellőképpen felkészülve, ha ezt a jövőben egyszer majd meg tudjuk tenni, az legközelebb csak 2028-ban, a Los Angeles-i ötkarikás versenyek évében következhet be. Amikor Gyuri még mindig csak 24 esztendős lesz, és az egyetemi tanulmányainak a végénél járó fiatal sportoló. Amit most elveszítettünk, azt mindenképpen szeretnénk visszaszerezni.”

Ismét egyedül én vagyok az edzője, ahogy több mint tíz évig is az voltam. Új ismeretekkel felvértezve a feladat az, hogy az ifjúsági versenyzőből kiváló utánpótlás atlétát építsek fel, aki aztán a felnőtt mezőnyben is képes megállni a helyét.