Orbán Viktor: Vlagyimir Putyin egy több mint 100 százalékban racionális személy
Orbán Viktor a svájci Weltwoche újságírójának, Roger Köppelnek adott videóinterjút, amely során Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott tárgyalásairól beszélt. A magyar miniszterelnök a Kremlben találkozott az orosz elnökkel, majd a találkozóról Köppel még a repülőn készített vele interjút, amikor Orbán éppen Azerbajdzsánba tartott a Türk Államok Szervezetének (TÁSZ) informális csúcstalálkozójára.
Orbán Viktor elmondta, hogy különleges érzés tárgyalni egy olyan emberrel, mint Putyin, aki egy valódi birodalmat irányít, és hozzátette, hogy ez már a 14. alkalom volt, hogy találkoztak. A találkozóra mentálisan úgy készült fel, hogy 2009-ben, amikor még ellenzékben volt, először találkozott Putyinnal Szentpéterváron, egy könyvtárban, ahol a két ország konfliktusokkal terhelt történelme fényében beszéltek a kétoldalú kapcsolatok kialakításáról.
A moszkvai találkozót teljes titokban szervezték le, és Orbán Viktor szerint a találkozó kiszivárgását egy bérelt magyar katonai repülőgép lengyelországi átrepülési engedélye okozta. A miniszterelnök azt is elmondta, hogy a következő héten hasonlóan meglepő találkozásokra kerülhet sor, amelyeket csak a helyszínre érkezésekor fognak bejelenteni.
Orbán Viktor szerint ő maradt az egyetlen nyugati vezető, akinek esélye van közvetlen kommunikációra mind Kijevvel, mind Moszkvával. Karl Nehammer osztrák kancellár volt az utolsó nyugati vezető, aki 2022 áprilisában Moszkvában járt, ami problémás, mert így nem ismerik az oroszok álláspontját. A miniszterelnök szerint Putyin részletes választ adott a háborúval kapcsolatos kérdésekre, és azt mondta, hogy az oroszoknak van konkrét tervük a háború utáni rendezésre és az orosz–EU kapcsolatokra.
Végül Orbán Viktor Vlagyimir Putyint egy több mint 100 százalékban racionális személynek nevezte, aki hihetetlenül racionalista tárgyalás közben. A miniszterelnök szerint az oroszok pozitívan állnak ahhoz, ha Nyugatról érkezik valaki, aki érdeklődik a véleményük iránt, és a békének közös elhatározáson kell alapulnia. A következő meglepetés hétfőn érkezik, amivel az új európai pártcsalád alapulására utalhatott.
Az interjú során Orbán Viktor kifejtette, hogy elsősorban a magyarok és a béke barátja, és azért tárgyalt Putyinnal, mert a legrövidebb és leggyorsabb megoldást látja benne a háború lezárására és a béke megteremtésére. A miniszterelnök elárulta, hogy először Kijevben volt és Volodimir Zelenszkijjel találkozott, majd amikor az véget ért, elkezdte szervezni a találkozót Putyinnal. Egy titkosított üzenetet küldött a külügyminiszternek, hogy kezdjen el szervezni valamit, mivel a kommunikációs eszközöket teljes mértékben megfigyelik a "nagyfiúk", és próbálta a szőnyeg alatt tartani ezt, amíg csak lehet.
Orbán Viktor továbbá hangsúlyozta, hogy igazi kihívás tárgyalni Putyinnal, és felkészülni, ha azonos intellektuális-politikai szinten akar lenni vele. A béketárgyalások előtti fegyverszünet lehetőségéről szólva Orbán elmondta, hogy Putyin nem túl optimista ezzel kapcsolatban, de arra kérte az orosz elnököt, hogy fontolja meg a fegyverszünet lehetőségét.
Az interjúban Orbán Viktor kritikákat is megfogalmazott az EU-s bírálatokkal kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy a béke megteremtése nem bürokratikus, hanem politikai vezetést igényel. Úgy véli, hogy a diplomáciai kapcsolatok és kommunikációs csatornák újranyitása az első lépés a béke felé, és ezt a Putyinnal való tárgyalásával próbálta megvalósítani, az EU nevében nyitva ki a kapcsolatokat és csatornákat. Orbán szerint a békét szervezni keresztény tett, és erkölcsi megfontolásokból kell cselekedni, spirituálisan felkészülve a Nyugat esetleges negatív reakcióira.
Joseph Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője azonban hangsúlyozta, hogy Orbán Viktor nem kapott felhatalmazást az Európai Unió Tanácsától sem a TÁSZ csúcstalálkozón, sem a moszkvai útja során történő tárgyalásokra. Borrell szerint Magyarország ugyan az EU Tanácsának soros elnöke, de ez a poszt nem jár az Unió külső képviseletével, és az EU álláspontja kizárja a hivatalos kapcsolatfelvételt Putyinnal. Emlékeztetett arra is, hogy Putyin ellen nemzetközi elfogatóparancsot adott ki a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság háborús bűnök elkövetésének gyanúja, és ukrán gyerekek erőszakos Oroszországba deportálása miatt. A Türk Államok Szervezetével kapcsolatban pedig Borrell azt jegyezte meg, az EU elutasítja azt a törekvést, hogy a szervezetben megfigyelőként legitimálják a ciprusi török szeparatista egységet, az Észak-ciprusi Török Köztársaságot, mivel az EU csak a Ciprusi Köztársaságot ismeri el.
Roger Köppel, a Weltwoche főszerkesztője az M1 reggeli műsorában vasárnap reggel arról beszélt, hogy Orbán Viktor „hősies küldetést” hajtott végre, és megteremtette Oroszország és Ukrajna között a béketárgyalás esélyét, miközben Brüsszel csak háborús kommunikációra képes Moszkvával szemben. Köppel szerint Orbánra irigységgel tekintenek Brüsszelben. Köppelnek azonban nem igaz az az állítása, hogy korábban nem beszéltek volna a felek tűzszünetről van békéről, csakhogy a háború lezárását egészen máshogy képzeli el a két fél. Putyin májusban közölte, akkor hajlandó tűzszünetre, ha megtarthatja az elfoglalt ukrán területeket, míg Zelenszkij hallani sem akar erről, és második békecsúcsot is felvetett Oroszország részvételével, de az általuk elképzelt terv szerint.
David Pressman, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete szerint „ez nem a »békéről« szól, hanem a haszonról, és ez óriási kárt okoz a magyaroknak és Magyarország szövetségeseihez fűződő kapcsolatainak. Amíg Orbán nem követeli, hogy Putyin Ukrajna szuverenitását és területi integritását tiszteletben tartó feltételekkel fejezze be brutális háborúját, addig nem lesz béketeremtő.” Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pedig azt írta, Putyint nem fogja megállítani a megalkuvás, csak az egység és elszántság vezethet egy igazságos és tartós békéhez.