A kormányzati szektor hiányának csökkenése
A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján jelentős mértékben, GDP-arányosan 4,0 százalékponttal csökkent a kormányzati szektor hiánya az előző év azonos időszakához képest, bár a költségvetés helyzete összességében rosszabb lett.
Az előzetes adatok szerint a kormányzati szektor 2024 első negyedéves hiánya 1068 milliárd forintot tett ki, ami a GDP 5,4 százalékának felel meg. Ez az összeg 611 milliárd forinttal kedvezőbb az előző év azonos időszakához képest. A bevételek és kiadások részletes elemzése során kiderül, hogy a bevételek összességében 7952 milliárd forintra rúgtak, míg a kiadások 9020 milliárd forintot tettek ki.
A bevételek tekintetében a termelési adók 160 milliárd forinttal, az áfabevétel 89 milliárd forinttal, a jövedelemadó-bevételek 206 milliárd forinttal, a társadalombiztosítási hozzájárulások 246 milliárd forinttal, míg az egyéb bevételek 145 milliárd forinttal nőttek az előző év azonos időszakához képest. Összességében a bevételek 10,5%-kal, azaz 758 milliárd forinttal bővültek.
A kiadások oldalán a munkavállalói jövedelem kifizetései 266 milliárd forinttal, a pénzbeni társadalmi juttatások 245 milliárd forinttal nőttek. Ezzel szemben a folyó termelőfelhasználás 36 milliárd forinttal csökkent. A kamatkiadások jelentős, 33,5%-os növekedést mutattak, 249 milliárd forinttal emelkedve. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 29 milliárd forinttal csökkent, míg a kormányzati szektor egyéb kiadásai 549 milliárd forinttal, 22,7%-kal maradtak el az egy évvel korábbitól. Összességében a kiadások 1,7%-kal, azaz 146 milliárd forinttal emelkedtek.
A költségvetés helyzete azonban összességében rosszabb lett, mivel a kormány korábban a tervezettnél magasabb, 4000 milliárd forintos éves hiánycélt határozott meg, ami jelentős korrekciót jelentett a korábbi 2500 milliárd forintos előirányzathoz képest. A hiánycél emelése a gazdasági növekedés lassabb beindulásával, a háztartások óvatos költekezésével és az ipari termelés gyenge teljesítményével magyarázható.
A bevételi oldalon problémát jelentett az áfabevételek elmaradása, mivel bár előző év azonos időszakához képest 89 milliárddal több folyt be, az éves előirányzathoz képest jelentős hiány mutatkozott.
Kiadási oldalon a legnagyobb terhet a kamatfizetések jelentették, amelyeket az inflációkövető magyar állampapírok kamatfizetései terheltek meg. Emellett jelentős kiadást jelentett a munkaadóknak adott bérek és járulékok emelkedése, valamint a reptér visszavásárlása is rendkívüli kiadásként jelentkezett a költségvetésben.
