Az AIR–2 Genie nukleáris levegő–levegő rakéta története

A hidegháború idején az amerikaiak egy olyan fegyvert fejlesztettek ki, amely mai szemmel nézve őrültségnek tűnhet: egy nukleáris levegő–levegő rakétát, az AIR–2 Genie-t, amelyet csak egyszer teszteltek élesben, és szerencsére sosem kellett harci szituációban bevetni.

A szovjetek által lemásolt B–29 Superfortress stratégiai nehézbombázó és az első szovjet atomfegyver sikeres tesztelése után az amerikaiaknak új megoldást kellett találniuk a potenciális fenyegetésre. Az elfogó vadászgépek gépágyúi nem voltak elég hatékonyak, az irányított levegő–levegő rakéták fejlesztése pedig még csak kezdeti stádiumban volt. Így a Pentagon a Douglas Aircraftot bízta meg egy olyan nukleáris levegő–levegő rakéta kifejlesztésével, amely képes lenne ellenséges bombázókat megsemmisíteni, anélkül hogy a kilövő repülő vagy a detonáció alatti terület veszélybe kerülne.

Az AIR–2 Genie fejlesztése gyorsan haladt, és a projekt 1955-ös kezdete után másfél évvel már el is jutott az első és egyetlen éles tesztjéig. A rakéta egy 1,7 kilotonnás nukleáris töltet köré épült, és egy szilárd üzemanyagos rakéta juttatta célba. A kilövés után a rakéta már nem volt irányítható, és tizenkét másodperc múlva, tíz kilométeres távolságban bekövetkezett az atomrobbanás, amely nagyjából háromszáz méteres körzetben mindent megsemmisített.

Az éles tesztet, amely a John kódnevű Plumbbob hadművelet részeként zajlott, 1957 júliusában hajtották végre a nevadai sivatagban. Az F–89 Scorpion gépről indított rakéta sikeresen robbant, és a földfelszínen mért sugárzás sem volt jelentős. Öt légierő tiszt önként jelentkezett, hogy a földről nézze végig a tesztet, bizonyítva a fegyver biztonságosságát. A hadsereg archívuma szerint a teszten részt vevők hetven-nyolcvan éves kort éltek meg, és nem dokumentáltak náluk a radioaktív terheléssel összefüggő egészségi problémákat.

A Genie rakétát 1962-ig gyártották, de 1988-ig volt hadrendben az amerikai és egy ideig a kanadai légierőnél is. A leszerelése után a robbanófejeket atomreaktorok fűtőanyagaként hasznosították, és ma már több példányt hadtörténeti múzeumokban tekinthetünk meg. Érdekesség, hogy nemrégiben egy Genie rakéta került elő egy Seattle-i külvárosi garázsból, de sosem derült ki, hogyan került oda.