Új követelmények az autópiacon és a magyar kkv-k digitális fejlődése

Július 7-étől új kötelező, uniós biztonsági előírások lépnek életbe az autópiacon, amelyek jelentős áremelkedést hozhatnak, különösen az alsó árkategóriás autók esetében. Szeptembertől a plug-in hibrid autók nem kaphatnak zöld rendszámot Magyarországon, ami várhatóan csökkenti a keresletet ebben a szegmensben. Emellett az EU és Kína közötti autóháború is hatással lehet a piacra, ahol védővámok bevezetése várható a kínai elektromos autókra. A magyar gáztárolók töltöttsége július elején már meghaladta az uniós előírásokat, jelenleg a teljes kapacitás 78 százalékát teszi ki. A magyar kkv-szektor digitalizációs fejlődése a Covid óta stagnál, a DESI index alapján jelentős lemaradásban van a hazai kkv-szektor digitalizációs szintje.

Az Európai Unió új biztonsági előírásai miatt 2023. július 7-étől csak azok az autók helyezhetők forgalomba, amelyek rendelkeznek az új kötelező extrákkal, mint például a tolatókamera, fáradtságérzékelő, intelligens sebességszabályozó és sávtartó. Az alkoholszonda-előkészítés is kötelező lesz az EU-ban forgalomba helyezett új autókban.

Az új előírások áremelkedést eredményezhetnek, különösen az alsó kategóriás autók esetében, ahol korábban kevesebb extra volt jellemző. A kishaszonjárművekben például a tolatóradar és a sávtartó sem volt eddig jellemző, de ezek is kötelezővé válnak.

A plug-in hibrid autók esetében szeptembertől nem lesz lehetséges zöld rendszámot kapniuk Magyarországon, és 2026-ig a már kiadott zöld rendszámokat is visszavonják. Ez a változás hatással lehet a céges autópolitikákra és a keresletre ebben a szegmensben.

Az EU és Kína közötti feszültség miatt a kínai gyártású elektromos autókra védővámok bevezetése várható. A Duna Autó kereskedelmi igazgatója, Varjas Ádám szerint a készleteken lévő autók ára nem fog változni, de az új megrendeléseknél csökkenésre számítanak.

Az Energiaügyi Minisztérium tájékoztatása szerint a magyar gáztárolók töltöttsége július elején már 78 százalékos volt, ami meghaladja az uniós átlagot és az előírt 65 százalékos arányt. Magyarország ezzel a harmadik legmagasabb töltöttségi arányt érte el Európában.

A magyar kkv-szektor digitalizációs fejlődése a Covid óta stagnál, a DESI index alapján jelentős lemaradásban van a hazai kkv-szektor digitalizációs szintje. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a KKV-tervező aloldalával igyekszik támogatni a kis- és középvállalkozásokat az üzleti döntéseik meghozatalában, a részükről felmerülő kérdések megválaszolását, az egyedi igények kiszolgálását pedig külön szervezeti egység támogatja.

A KSH által továbbfejlesztett KKV-tervező célja a vállalkozások támogatása digitális érettségük javításában, legyen szó akár a kezdeti lépésekről, akár a már meglévő digitális megoldások továbbfejlesztéséről. Az online felületen a cégvezetők olyan, a vállalkozásaik indításához, hosszú távú működtetéséhez szükséges alapvető információkhoz juthatnak hozzá, mint például a környezetükben élő jelenlegi és potenciális vásárlóik átlagos jövedelme, vagy éppen fogyasztási szokásaik. A Piaci információk oldalon összesen 9 témakörben, 50 mutató segítségével tájékozódhatnak, és a Térképes Interaktív Megjelenítő Alkalmazással (TIMEA) 26 témakör mentén 375 különböző mutató és számtalan szűrési beállítás segítségével is megtekinthetik a kívánt adatokat.

A cikk megjelenését a KSH támogatta. A KKV-tervező ide kattintva érhető el.